Eltérő állásponton van adóügyben Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu pártja a koalícióban
Fotó: Videófelvétel
A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) leszögezte, nem támogatja az adók és illetékek emelését vagy újak bevezetését, a vállalatokra kivetett 1 százalékos különadó szerintük az árak „robbanásszerű emelkedéséhez” vezetne. Közben a PSD a nagy profitot termelő vállalatokra kivetendő szolidaritási adóval kapcsolatos álláspontja tisztázására szólította fel a koalíciós társ liberálisokat.
2023. február 02., 20:142023. február 02., 20:14
2023. február 02., 20:162023. február 02., 20:16
A politikai alakulat arra a közleményre reagált, amelyben a koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) a nagy profitot termelő vállalatokra kivetendő szolidaritási adóval kapcsolatos álláspontja tisztázására szólította fel a liberálisokat. A PNL közölte, a liberális pártnak továbbra is nagyon világos és határozott álláspontja van a vállalatok szolidaritási adójával kapcsolatban: nem támogatják az adók és illetékek emelését vagy olyan új adók bevezetését, amelyek terhelnék a már most is problémákkal küzdő gazdasági szférát.
A párt emlékeztetett: a PSD-t is magába foglaló koalíció korábban ígéretet tett arra, hogy idén nem vezet be új adókat, és nem emeli a meglévőket, ugyanakkor 2023 elején már hatályba lépett a kormánypártok egyeztetései alapján módosított adótörvénykönyv. „A pártoknak kerülniük kell azt a kísértést, hogy olyan, bizonyos típusú választóknak tetsző adóintézkedéseket hozzanak, amelyek veszélyeztethetik a költségvetés stabilitását” – állapította meg közleményében a PNL.
A liberálisok szerint a nagyvállalatok éves forgalma 1 százalékának megfelelő különadó bevezetése a termékek és szolgáltatások árának továbbgyűrűző emelkedését jelentené, ami minden román állampolgárt érint. Leszögezték azt is, hogy az energiavállalatokra kivetett extraprofitadó eltér a PSD által javasolt szolidaritási adótól, az utóbbi bevezetése ugyanis az árak „robbanásszerű emelkedéséhez” vezetne.
A PSD emlékeztetett arra, hogy a PNL egyes vezetői korábban „vehemensen követelték” az európai szinten bevezetett szolidaritási adónak a nagy energiaipari vállalatokra való alkalmazását, mások pedig ugyanilyen hevesen bírálják ezt az adót arra hivatkozva, hogy ártana az üzleti szférának és növelné a végfelhasználói árakat. „A PNL-s kollégáknak meg kell magyarázniuk, hogy miért jó a szolidaritási adó, amikor a PNL kéri, de már nem felel meg, amikor a PSD javasolja” – olvasható a közleményben.
A szociáldemokraták leszögezték: javaslatuk szerint a nagy profitot termelő vállalatoknak legalább az éves forgalmuk 1 százalékának megfelelő nyereségadót kellene fizetniük, ahogyan azt jelenleg az összes romániai kisvállalat teszi. Közleményük szerint sok olyan romániai vállalat van, amely a valóságnak megfelelő nyereséget jelent, és az éves forgalma 3-4 százalékát meghaladó adót fizet.
A PSD hangsúlyozta azt is, hogy a javaslatuk különösen azokat a vállalatokat célozza, amelyek a jelenlegi inflációs környezetben spekulatív áremelésekkel megsokszorozták bevételeiket.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!