A külföldi befektetők egyelőre nem használnak fel több erőforrást, ugyanis mindössze három hónapnyi társadalombiztosítási járulékcsökkentés nem meggyőző intézkedés, a magánszféra pedig attól tart, hogy 2015-ben „az állam két kézzel fogja visszavenni azt, amit most eggyel ad”, és növelni fogja az adóterheket.
2014. szeptember 24., 19:482014. szeptember 24., 19:48
Minderre Mihai Bogza, a Külföldi Befektetők Tanácsának (CIS) elnöke hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, 2013-ig az európai uniós átlagnál magasabbak voltak Romániában az adóterhek, az adófizetőknek nyújtott szolgáltatások viszont nem voltak jobbak.
„2014-ben, a tb-csökkentés előtt, nőttek az adók, kivetették az úgynevezett oszlopadót, nőtt az üzemanyagok jövedéki adója. A tb-csökkentésnek csak mellékes hatása lesz, csak három hónapig lesz idén érvényes” – mutatott rá a szakember.
Szerinte csak akkor dönthet a magánszféra új befektetések és alkalmazások mellett, ha a tb-csökkentés hosszabb ideig fennmarad, és valamennyi adó változatlan lesz. Azonban nem hiszik, hogy a 2015-ös év lenne az az esztendő, amikor ebben a kérdésben dönteni tudnak, mivel újabb adóterhektől tartanak.
„Továbbra is félünk, mivel nem értettük meg, hogy egy olyan év után, amikor úgy tűnt, hogy minden rendben van, azaz nőtt a gazdaság, hatékonynak bizonyult a rendelkezésre álló európai uniós források lehívása, az állam növelte az adóterheket. Attól tartunk, hogy 2015-ben, olyan körülmények között, hogy a tb-csökkentés nyomást gyakorol a költségvetésre, akkor sem tesznek mást, mint növelik az adóterheket” – fogalmazta meg a külföldi befektetők aggályait Mihai Bogza.
A szakember egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az év első felében kieszközölt adóemelések nyomán a beruházók módosítottak terveiken, így fennáll annak a veszélye, hogy az utolsó negyedévben is technikai recesszióban marad az ország.
A közvetlen külföldi befektetések alakulása kapcsán megjegyezte, az első hat hónapban mért 13 százalékos visszaesés még nem jelent világvégét, azonban ennél jóval aggasztóbb szerinte, hogy az elmúlt három évben a Románia által bevonzott külföldi tőkeáramlás 2 milliárd euró körül stabilizálódott.
„Kétmilliárd euró kevés a válság előtti évekhez, valamint az ország potenciáljához viszonyítva. Ennél is rosszabb, hogy a tőke nagy része azért érkezik az országba, hogy fedezze a cégek által a válságban felhalmozott veszteségeket. Amit most láthatunk, azok nem új befektetések, hanem csak a válságban felemésztett pénzalapok kiegészítése” – hívta fel a figyelmet a CIS elnöke.
Amint arról beszámoltunk, múlt héten, a tb-csökkentésről szóló törvény kihirdetésekor Traian Băsescu államfő is abbéli aggályainak adott hangot, hogy az így kieső költségvetési források pótlására nincs stratégiája a kormánynak, így várhatóan jövőre adóemelésre kell számítani. Mint ismeretes, az új intézkedés októbertől lép érvénybe, miután a vonatkozó jogszabály pénteken megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Eszerint az eddigi, 20,8 százalékos munkáltatói fő járulékkulcs 15,8 százalékra csökken. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!