
A külföldi befektetők egyelőre nem használnak fel több erőforrást, ugyanis mindössze három hónapnyi társadalombiztosítási járulékcsökkentés nem meggyőző intézkedés, a magánszféra pedig attól tart, hogy 2015-ben „az állam két kézzel fogja visszavenni azt, amit most eggyel ad”, és növelni fogja az adóterheket.
2014. szeptember 24., 19:482014. szeptember 24., 19:48
Minderre Mihai Bogza, a Külföldi Befektetők Tanácsának (CIS) elnöke hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, 2013-ig az európai uniós átlagnál magasabbak voltak Romániában az adóterhek, az adófizetőknek nyújtott szolgáltatások viszont nem voltak jobbak.
„2014-ben, a tb-csökkentés előtt, nőttek az adók, kivetették az úgynevezett oszlopadót, nőtt az üzemanyagok jövedéki adója. A tb-csökkentésnek csak mellékes hatása lesz, csak három hónapig lesz idén érvényes” – mutatott rá a szakember.
Szerinte csak akkor dönthet a magánszféra új befektetések és alkalmazások mellett, ha a tb-csökkentés hosszabb ideig fennmarad, és valamennyi adó változatlan lesz. Azonban nem hiszik, hogy a 2015-ös év lenne az az esztendő, amikor ebben a kérdésben dönteni tudnak, mivel újabb adóterhektől tartanak.
„Továbbra is félünk, mivel nem értettük meg, hogy egy olyan év után, amikor úgy tűnt, hogy minden rendben van, azaz nőtt a gazdaság, hatékonynak bizonyult a rendelkezésre álló európai uniós források lehívása, az állam növelte az adóterheket. Attól tartunk, hogy 2015-ben, olyan körülmények között, hogy a tb-csökkentés nyomást gyakorol a költségvetésre, akkor sem tesznek mást, mint növelik az adóterheket” – fogalmazta meg a külföldi befektetők aggályait Mihai Bogza.
A szakember egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az év első felében kieszközölt adóemelések nyomán a beruházók módosítottak terveiken, így fennáll annak a veszélye, hogy az utolsó negyedévben is technikai recesszióban marad az ország.
A közvetlen külföldi befektetések alakulása kapcsán megjegyezte, az első hat hónapban mért 13 százalékos visszaesés még nem jelent világvégét, azonban ennél jóval aggasztóbb szerinte, hogy az elmúlt három évben a Románia által bevonzott külföldi tőkeáramlás 2 milliárd euró körül stabilizálódott.
„Kétmilliárd euró kevés a válság előtti évekhez, valamint az ország potenciáljához viszonyítva. Ennél is rosszabb, hogy a tőke nagy része azért érkezik az országba, hogy fedezze a cégek által a válságban felhalmozott veszteségeket. Amit most láthatunk, azok nem új befektetések, hanem csak a válságban felemésztett pénzalapok kiegészítése” – hívta fel a figyelmet a CIS elnöke.
Amint arról beszámoltunk, múlt héten, a tb-csökkentésről szóló törvény kihirdetésekor Traian Băsescu államfő is abbéli aggályainak adott hangot, hogy az így kieső költségvetési források pótlására nincs stratégiája a kormánynak, így várhatóan jövőre adóemelésre kell számítani. Mint ismeretes, az új intézkedés októbertől lép érvénybe, miután a vonatkozó jogszabály pénteken megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Eszerint az eddigi, 20,8 százalékos munkáltatói fő járulékkulcs 15,8 százalékra csökken. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelik.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!