A külföldi befektetők egyelőre nem használnak fel több erőforrást, ugyanis mindössze három hónapnyi társadalombiztosítási járulékcsökkentés nem meggyőző intézkedés, a magánszféra pedig attól tart, hogy 2015-ben „az állam két kézzel fogja visszavenni azt, amit most eggyel ad”, és növelni fogja az adóterheket.
2014. szeptember 24., 19:482014. szeptember 24., 19:48
Minderre Mihai Bogza, a Külföldi Befektetők Tanácsának (CIS) elnöke hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, 2013-ig az európai uniós átlagnál magasabbak voltak Romániában az adóterhek, az adófizetőknek nyújtott szolgáltatások viszont nem voltak jobbak.
„2014-ben, a tb-csökkentés előtt, nőttek az adók, kivetették az úgynevezett oszlopadót, nőtt az üzemanyagok jövedéki adója. A tb-csökkentésnek csak mellékes hatása lesz, csak három hónapig lesz idén érvényes” – mutatott rá a szakember.
Szerinte csak akkor dönthet a magánszféra új befektetések és alkalmazások mellett, ha a tb-csökkentés hosszabb ideig fennmarad, és valamennyi adó változatlan lesz. Azonban nem hiszik, hogy a 2015-ös év lenne az az esztendő, amikor ebben a kérdésben dönteni tudnak, mivel újabb adóterhektől tartanak.
„Továbbra is félünk, mivel nem értettük meg, hogy egy olyan év után, amikor úgy tűnt, hogy minden rendben van, azaz nőtt a gazdaság, hatékonynak bizonyult a rendelkezésre álló európai uniós források lehívása, az állam növelte az adóterheket. Attól tartunk, hogy 2015-ben, olyan körülmények között, hogy a tb-csökkentés nyomást gyakorol a költségvetésre, akkor sem tesznek mást, mint növelik az adóterheket” – fogalmazta meg a külföldi befektetők aggályait Mihai Bogza.
A szakember egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az év első felében kieszközölt adóemelések nyomán a beruházók módosítottak terveiken, így fennáll annak a veszélye, hogy az utolsó negyedévben is technikai recesszióban marad az ország.
A közvetlen külföldi befektetések alakulása kapcsán megjegyezte, az első hat hónapban mért 13 százalékos visszaesés még nem jelent világvégét, azonban ennél jóval aggasztóbb szerinte, hogy az elmúlt három évben a Románia által bevonzott külföldi tőkeáramlás 2 milliárd euró körül stabilizálódott.
„Kétmilliárd euró kevés a válság előtti évekhez, valamint az ország potenciáljához viszonyítva. Ennél is rosszabb, hogy a tőke nagy része azért érkezik az országba, hogy fedezze a cégek által a válságban felhalmozott veszteségeket. Amit most láthatunk, azok nem új befektetések, hanem csak a válságban felemésztett pénzalapok kiegészítése” – hívta fel a figyelmet a CIS elnöke.
Amint arról beszámoltunk, múlt héten, a tb-csökkentésről szóló törvény kihirdetésekor Traian Băsescu államfő is abbéli aggályainak adott hangot, hogy az így kieső költségvetési források pótlására nincs stratégiája a kormánynak, így várhatóan jövőre adóemelésre kell számítani. Mint ismeretes, az új intézkedés októbertől lép érvénybe, miután a vonatkozó jogszabály pénteken megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Eszerint az eddigi, 20,8 százalékos munkáltatói fő járulékkulcs 15,8 százalékra csökken. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!