
A külföldi befektetők egyelőre nem használnak fel több erőforrást, ugyanis mindössze három hónapnyi társadalombiztosítási járulékcsökkentés nem meggyőző intézkedés, a magánszféra pedig attól tart, hogy 2015-ben „az állam két kézzel fogja visszavenni azt, amit most eggyel ad”, és növelni fogja az adóterheket.
2014. szeptember 24., 19:482014. szeptember 24., 19:48
Minderre Mihai Bogza, a Külföldi Befektetők Tanácsának (CIS) elnöke hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, 2013-ig az európai uniós átlagnál magasabbak voltak Romániában az adóterhek, az adófizetőknek nyújtott szolgáltatások viszont nem voltak jobbak.
„2014-ben, a tb-csökkentés előtt, nőttek az adók, kivetették az úgynevezett oszlopadót, nőtt az üzemanyagok jövedéki adója. A tb-csökkentésnek csak mellékes hatása lesz, csak három hónapig lesz idén érvényes” – mutatott rá a szakember.
Szerinte csak akkor dönthet a magánszféra új befektetések és alkalmazások mellett, ha a tb-csökkentés hosszabb ideig fennmarad, és valamennyi adó változatlan lesz. Azonban nem hiszik, hogy a 2015-ös év lenne az az esztendő, amikor ebben a kérdésben dönteni tudnak, mivel újabb adóterhektől tartanak.
„Továbbra is félünk, mivel nem értettük meg, hogy egy olyan év után, amikor úgy tűnt, hogy minden rendben van, azaz nőtt a gazdaság, hatékonynak bizonyult a rendelkezésre álló európai uniós források lehívása, az állam növelte az adóterheket. Attól tartunk, hogy 2015-ben, olyan körülmények között, hogy a tb-csökkentés nyomást gyakorol a költségvetésre, akkor sem tesznek mást, mint növelik az adóterheket” – fogalmazta meg a külföldi befektetők aggályait Mihai Bogza.
A szakember egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az év első felében kieszközölt adóemelések nyomán a beruházók módosítottak terveiken, így fennáll annak a veszélye, hogy az utolsó negyedévben is technikai recesszióban marad az ország.
A közvetlen külföldi befektetések alakulása kapcsán megjegyezte, az első hat hónapban mért 13 százalékos visszaesés még nem jelent világvégét, azonban ennél jóval aggasztóbb szerinte, hogy az elmúlt három évben a Románia által bevonzott külföldi tőkeáramlás 2 milliárd euró körül stabilizálódott.
„Kétmilliárd euró kevés a válság előtti évekhez, valamint az ország potenciáljához viszonyítva. Ennél is rosszabb, hogy a tőke nagy része azért érkezik az országba, hogy fedezze a cégek által a válságban felhalmozott veszteségeket. Amit most láthatunk, azok nem új befektetések, hanem csak a válságban felemésztett pénzalapok kiegészítése” – hívta fel a figyelmet a CIS elnöke.
Amint arról beszámoltunk, múlt héten, a tb-csökkentésről szóló törvény kihirdetésekor Traian Băsescu államfő is abbéli aggályainak adott hangot, hogy az így kieső költségvetési források pótlására nincs stratégiája a kormánynak, így várhatóan jövőre adóemelésre kell számítani. Mint ismeretes, az új intézkedés októbertől lép érvénybe, miután a vonatkozó jogszabály pénteken megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Eszerint az eddigi, 20,8 százalékos munkáltatói fő járulékkulcs 15,8 százalékra csökken. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelik.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!