A külföldi befektetők egyelőre nem használnak fel több erőforrást, ugyanis mindössze három hónapnyi társadalombiztosítási járulékcsökkentés nem meggyőző intézkedés, a magánszféra pedig attól tart, hogy 2015-ben „az állam két kézzel fogja visszavenni azt, amit most eggyel ad”, és növelni fogja az adóterheket.
2014. szeptember 24., 19:482014. szeptember 24., 19:48
Minderre Mihai Bogza, a Külföldi Befektetők Tanácsának (CIS) elnöke hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, 2013-ig az európai uniós átlagnál magasabbak voltak Romániában az adóterhek, az adófizetőknek nyújtott szolgáltatások viszont nem voltak jobbak.
„2014-ben, a tb-csökkentés előtt, nőttek az adók, kivetették az úgynevezett oszlopadót, nőtt az üzemanyagok jövedéki adója. A tb-csökkentésnek csak mellékes hatása lesz, csak három hónapig lesz idén érvényes” – mutatott rá a szakember.
Szerinte csak akkor dönthet a magánszféra új befektetések és alkalmazások mellett, ha a tb-csökkentés hosszabb ideig fennmarad, és valamennyi adó változatlan lesz. Azonban nem hiszik, hogy a 2015-ös év lenne az az esztendő, amikor ebben a kérdésben dönteni tudnak, mivel újabb adóterhektől tartanak.
„Továbbra is félünk, mivel nem értettük meg, hogy egy olyan év után, amikor úgy tűnt, hogy minden rendben van, azaz nőtt a gazdaság, hatékonynak bizonyult a rendelkezésre álló európai uniós források lehívása, az állam növelte az adóterheket. Attól tartunk, hogy 2015-ben, olyan körülmények között, hogy a tb-csökkentés nyomást gyakorol a költségvetésre, akkor sem tesznek mást, mint növelik az adóterheket” – fogalmazta meg a külföldi befektetők aggályait Mihai Bogza.
A szakember egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az év első felében kieszközölt adóemelések nyomán a beruházók módosítottak terveiken, így fennáll annak a veszélye, hogy az utolsó negyedévben is technikai recesszióban marad az ország.
A közvetlen külföldi befektetések alakulása kapcsán megjegyezte, az első hat hónapban mért 13 százalékos visszaesés még nem jelent világvégét, azonban ennél jóval aggasztóbb szerinte, hogy az elmúlt három évben a Románia által bevonzott külföldi tőkeáramlás 2 milliárd euró körül stabilizálódott.
„Kétmilliárd euró kevés a válság előtti évekhez, valamint az ország potenciáljához viszonyítva. Ennél is rosszabb, hogy a tőke nagy része azért érkezik az országba, hogy fedezze a cégek által a válságban felhalmozott veszteségeket. Amit most láthatunk, azok nem új befektetések, hanem csak a válságban felemésztett pénzalapok kiegészítése” – hívta fel a figyelmet a CIS elnöke.
Amint arról beszámoltunk, múlt héten, a tb-csökkentésről szóló törvény kihirdetésekor Traian Băsescu államfő is abbéli aggályainak adott hangot, hogy az így kieső költségvetési források pótlására nincs stratégiája a kormánynak, így várhatóan jövőre adóemelésre kell számítani. Mint ismeretes, az új intézkedés októbertől lép érvénybe, miután a vonatkozó jogszabály pénteken megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Eszerint az eddigi, 20,8 százalékos munkáltatói fő járulékkulcs 15,8 százalékra csökken. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!