
Jelentősen lefelé rontotta a román bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó prognózisát az Európai Bizottság, miután a második negyedévben lelassult a növekedés.
2014. november 04., 19:492014. november 04., 19:49
Kedden közzétett jelentésük szerint idén a román gazdaság mindössze 2 százalékkal fog bővülni a júniusban becsült 2,8 százalék helyett. A brüsszeli testület egyébként eddig a legpesszimistább a román gazdaságot illetően, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében 2,4 százalékos bővülést jelzett előre, miközben a Világbank 2,7 százalékos növekedést vár. A prognózis lefelé rontotta a jövő évi növekedési adatokat is, a korábbi 2,6 százalékos bővülés helyett most már csak 2,4 százalékos bővülést helyeznek kilátásba.
Nő a hiány
„2015-ben a román költségvetés hiánya eléri majd a GDP 2,8 százalékát, amennyiben abból az alapállásból indulunk ki, hogy a kormány nem változtat fiskális politikáján. A dokumentum elkészültéig semmiféle terv nem érkezett a 2015-ös évi költségvetésre vonatkozóan. A prognózis szem előtt tartotta a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését, ami miatt a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeggel csökkennek majd 2015-ben a büdzsé bevételei” – mutat rá a jelentés.
Amint arról korábban írtunk, a kormány a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság képviselőivel folytatott tárgyalások során 1,4 százalékos deficitet vállalt, a mostani becslésnek éppen a felét, ami pedig azt jelenti, hogy közel 10 milliárd lejjel nagyobb lehet a korábban előre jelzettnél a hiány.
Az EB szakértői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az úgynevezett oszlopadó 0,5 százalékpontos csökkentése is a GDP 0,1 százalékának megfelelő lyukat fog ütni a költségvetésen. „A törvény értelmében arra kell számítani, hogy jövőre csökken a jövedéki adó. A költségvetés kiadásai eközben enyhén csökkenhetnek, mivel kisebb összegű állami beruházásokra lehet számítani” – hívja fel a figyelmet a kedden nyilvánosságra hozott dokumentum.
Az idei év végére egyébként az Európai Bizottság 2,1 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet vár a tavalyi 2,2 százalék után. A bevételi oldal kapcsán a jelentés készítői megjegyzik, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának a növelése, illetve a tulajdonokra kivetett adó kiszélesítése kompenzálja az áfabevételek lassú ütemű növekedését, illetve a tb-járulék 5 százalékpontos csökkentését, ami október elsejétől lép hatályba.
A kiadások kapcsán eközben arról értekeznek, hogy az európai uniós források lehívásának hatékonysága jelentősen elmaradt a várakozásoktól, ám arra számítanak, hogy az utolsó negyedévben ez lendületet vesz.
A jelentés készítői megjegyzik továbbá, hogy a fogyasztói bizalom növekedésének és a lakossági bevételek bővülésének köszönhetően a második fél évben nőni fog a fogyasztás is. A brüsszeli illetékesek ugyanakkor arra számítanak, hogy a befektetések is pozitív irányban alakulnak mind a magán-, mind az állami szektorban.
Alacsonyabb infláció
A dokumentum arra is kitér, hogy az elmúlt hónapokban enyhén nőtt az infláció, miután júniusban rekordnak minősülő 0,66 százalékon állt, főként a sütőipari termékek általános forgalmi adója csökkentésének köszönhetően, illetve amiatt, hogy erősödött a lej, továbbá az euróövezetben is alacsony volt a pénzhígulás üteme.
Az idei év végére a prognózis 1,5 százalékos éves szintű inflációt vár, ami lényegesen alacsonyabb a tavaszi jelentésben előrevetített 2,5 százalékhoz képest. Ez főként a jó mezőgazdasági évnek, a földgáz árliberalizációja késleltetésének, az energiaárak világpiaci csökkenésének tudható be. A bizottság 2015-re és 2016-ra 2,1, illetve 2,7 százalékos pénzhígulást vár.
Meglátásukban jövőre a magánfogyasztás támogatja a helyi gazdaságot, ami folytatja növekedését. Ezt segítik majd a növekvő fizetések, az alacsony infláció, illetve a csökkenő banki kamatok. Ugyanakkor a hitelezés fellendülésére is számíthatunk 2015-ben – két év visszaesés után – a jelentés készítői szerint.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!