Szeptember előtt nem nyújtja be a parlament elé az új adótörvénykönyv tervét a kormány, a tervezett intézkedéseket pedig bevezetésük előtt hat hónappal bejelentik – nyilatkozta kedden délután Victor Ponta miniszterelnök az üzleti szféra képviselőivel folytatott megbeszélésen.
2014. július 23., 16:592014. július 23., 16:59
Mint részletezte, szeptemberig a pénzügyminisztérium képviselői tárgyalni fognak a tervezett módosításokról az üzleti szféra, a szaksajtó, valamint a gazdasági felsőoktatás képviselőivel.
Amint arról beszámoltunk, mintegy tíz nappal ezelőtt a Mediafax jelezte elsőként, hogy a pénzügyminisztérium a vagyonadóra vonatkozó előírások módosítását tervezi. Ha a hírügynökség értesülései igazak, akkor a módosítások nyomán más adókategóriába kerülnének például azok a magánszemélyek, akik nem lakhatási céllal adták bérbe a tulajdonukban levő ingatlant.
Számottevően nőne a motor hengerűrtalma függvényében a gépkocsikra kivetett adó is. Ugyan a kormány a későbbi kiszivárogtatás szerint lemondott az 1600 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtalmú gépkocsikra kivetett adó értékének növeléséről, 1601 és 2000 köbcentiméter között emelés várható, 2001 és 2600 köbcentiméter között viszont csökkenne az adó.
A beltelkek után fizetendő adó is módosulhat a kiszivárgott elképzelések szerint, ennek értékét úgy kívánják módosítani, hogy az összhangban legyen a település rangjával és telek helységen belüli elhelyezkedésével, itt a jelenlegi 10535 lej/hektárról akár a hektáronkénti 83 ezer lejt is elérheti az adó értéke. Ugyanakkor a helyi adók és illetékek kiszámításában is változások várhatók.
A jogszabálytervezet szerint a helyi önkormányzatok továbbra is háromévente egyszer indexálhatják az infláció függvényében a helyi adók és illetékek szintjét, amennyiben viszont a pénzügyminisztérium tervei bekerülnek az adótörvénykönyvbe, többé nem a kormány szabná ezt meg, hanem maguk a közgyűlések, amelyek ehhez a szinthez képest minden évben 50 százalékig terjedő mértékkel növelhetik az értéket a most hatályos 20 százalékhoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!