Szeptember előtt nem nyújtja be a parlament elé az új adótörvénykönyv tervét a kormány, a tervezett intézkedéseket pedig bevezetésük előtt hat hónappal bejelentik – nyilatkozta kedden délután Victor Ponta miniszterelnök az üzleti szféra képviselőivel folytatott megbeszélésen.
2014. július 23., 16:592014. július 23., 16:59
Mint részletezte, szeptemberig a pénzügyminisztérium képviselői tárgyalni fognak a tervezett módosításokról az üzleti szféra, a szaksajtó, valamint a gazdasági felsőoktatás képviselőivel.
Amint arról beszámoltunk, mintegy tíz nappal ezelőtt a Mediafax jelezte elsőként, hogy a pénzügyminisztérium a vagyonadóra vonatkozó előírások módosítását tervezi. Ha a hírügynökség értesülései igazak, akkor a módosítások nyomán más adókategóriába kerülnének például azok a magánszemélyek, akik nem lakhatási céllal adták bérbe a tulajdonukban levő ingatlant.
Számottevően nőne a motor hengerűrtalma függvényében a gépkocsikra kivetett adó is. Ugyan a kormány a későbbi kiszivárogtatás szerint lemondott az 1600 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtalmú gépkocsikra kivetett adó értékének növeléséről, 1601 és 2000 köbcentiméter között emelés várható, 2001 és 2600 köbcentiméter között viszont csökkenne az adó.
A beltelkek után fizetendő adó is módosulhat a kiszivárgott elképzelések szerint, ennek értékét úgy kívánják módosítani, hogy az összhangban legyen a település rangjával és telek helységen belüli elhelyezkedésével, itt a jelenlegi 10535 lej/hektárról akár a hektáronkénti 83 ezer lejt is elérheti az adó értéke. Ugyanakkor a helyi adók és illetékek kiszámításában is változások várhatók.
A jogszabálytervezet szerint a helyi önkormányzatok továbbra is háromévente egyszer indexálhatják az infláció függvényében a helyi adók és illetékek szintjét, amennyiben viszont a pénzügyminisztérium tervei bekerülnek az adótörvénykönyvbe, többé nem a kormány szabná ezt meg, hanem maguk a közgyűlések, amelyek ehhez a szinthez képest minden évben 50 százalékig terjedő mértékkel növelhetik az értéket a most hatályos 20 százalékhoz képest.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!