2011. szeptember 02., 11:462011. szeptember 02., 11:46
A londoni gazdasági napilap értesülése szerint az euróövezeti bankokról szóló IMF-értékelés a valutaalap új globális pénzügyi stabilitási jelentésének tervezetében szerepel, és a héten került az IMF igazgatótanácsa elé. Az IMF a törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) aktuális árazását vette figyelembe az IMF-segítségben részesülő három euróövezeti ország – Írország, Görögország és Portugália –, valamint Olaszország, Spanyolország és Belgium kormánykötvényeinek piaci értékmeghatározásához.
Jóllehet a valutaalap elemzését még felülvizsgálhatják, a Financial Times által név nélkül idézett illetékesek azt mondták, hogy a bankok portfóliójában tartott szuverén kormánykötvények e „mark-to-market” alapú értékbecslése hozzávetőleg 200 milliárd euróval – mintegy 10-12 százalékkal – csökkentené az érintett európai bankok alapszintű tőkebázisának értékét. A „mark-to-market” (aktuális piaci jegyzésű) elszámolási rendszer alapján a birtokolt értékpapírokat nem névértéken, hanem a pillanatnyi piaci értéken tartják nyilván a befektetői könyvekben. Árfolyamnyereség idején az ilyen értékpapírok jó fedezetet nyújtanak a tőkebevonáshoz, ha azonban veszítenek értékükből, az súlyos likviditási válsághoz vezethet, amint ezt a legutóbbi pénzügyi válság megmutatta.
A Financial Times szerint az e módszerrel készült IMF-értékelést az euróövezeti jegybank (EKB) és a valutaunós kormányok egyaránt erőteljesen visszautasították, „pártosnak és félrevezetőnek” nevezve a valutaalap jelentését. Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter a londoni napilapnak kijelentette, hogy az IMF „téved”, amikor csak a potenciális veszteségeket veszi figyelembe, és nem veszi bele a számításokba például a banki portfóliókban szintén jelen lévő német kormánykötvényeket, amelyek értéke emelkedett. Salgado szerint az IMF látásmódja „részrehajló”, mert „csak a rosszat látja meg”. A spanyol pénzügyminiszter hozzátette, hogy az utóbbi időben „másodszor történik ilyesmi”.
A Financial Times szerint Salgado ezzel az IMF 2009 októberében kiadott globális pénzügyi stabilitási jelentésére utalt, amelyben az állt, hogy az euróövezeti bankok a pénzügyi válság miatt várható 814 milliárd dollár veszteségből addig még csak 347 milliárd dollárt írtak le. Az IMF később mindazonáltal negyedével csökkentette az általa valószínűsített banki veszteségek mértékét. A spanyol pénzügyminiszter szerint az európai stressztűrési vizsgálatok jobban mutatják, hogy mennyire sebezhetők az európai bankok. A Financial Times szerint „a vitában részes illetékesek” úgy tartják, hogy a „mark-to-market alapú elemzés magyarázza az európai – főleg a jelentős mennyiségű euróövezeti szuverén kötvényportfóliót tartó francia és német – kereskedelmi bankok által a legutóbbi időszakban elszenvedett részvényárfolyam-zuhanások jelentős részét.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.