2011. szeptember 02., 11:462011. szeptember 02., 11:46
A londoni gazdasági napilap értesülése szerint az euróövezeti bankokról szóló IMF-értékelés a valutaalap új globális pénzügyi stabilitási jelentésének tervezetében szerepel, és a héten került az IMF igazgatótanácsa elé. Az IMF a törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) aktuális árazását vette figyelembe az IMF-segítségben részesülő három euróövezeti ország – Írország, Görögország és Portugália –, valamint Olaszország, Spanyolország és Belgium kormánykötvényeinek piaci értékmeghatározásához.
Jóllehet a valutaalap elemzését még felülvizsgálhatják, a Financial Times által név nélkül idézett illetékesek azt mondták, hogy a bankok portfóliójában tartott szuverén kormánykötvények e „mark-to-market” alapú értékbecslése hozzávetőleg 200 milliárd euróval – mintegy 10-12 százalékkal – csökkentené az érintett európai bankok alapszintű tőkebázisának értékét. A „mark-to-market” (aktuális piaci jegyzésű) elszámolási rendszer alapján a birtokolt értékpapírokat nem névértéken, hanem a pillanatnyi piaci értéken tartják nyilván a befektetői könyvekben. Árfolyamnyereség idején az ilyen értékpapírok jó fedezetet nyújtanak a tőkebevonáshoz, ha azonban veszítenek értékükből, az súlyos likviditási válsághoz vezethet, amint ezt a legutóbbi pénzügyi válság megmutatta.
A Financial Times szerint az e módszerrel készült IMF-értékelést az euróövezeti jegybank (EKB) és a valutaunós kormányok egyaránt erőteljesen visszautasították, „pártosnak és félrevezetőnek” nevezve a valutaalap jelentését. Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter a londoni napilapnak kijelentette, hogy az IMF „téved”, amikor csak a potenciális veszteségeket veszi figyelembe, és nem veszi bele a számításokba például a banki portfóliókban szintén jelen lévő német kormánykötvényeket, amelyek értéke emelkedett. Salgado szerint az IMF látásmódja „részrehajló”, mert „csak a rosszat látja meg”. A spanyol pénzügyminiszter hozzátette, hogy az utóbbi időben „másodszor történik ilyesmi”.
A Financial Times szerint Salgado ezzel az IMF 2009 októberében kiadott globális pénzügyi stabilitási jelentésére utalt, amelyben az állt, hogy az euróövezeti bankok a pénzügyi válság miatt várható 814 milliárd dollár veszteségből addig még csak 347 milliárd dollárt írtak le. Az IMF később mindazonáltal negyedével csökkentette az általa valószínűsített banki veszteségek mértékét. A spanyol pénzügyminiszter szerint az európai stressztűrési vizsgálatok jobban mutatják, hogy mennyire sebezhetők az európai bankok. A Financial Times szerint „a vitában részes illetékesek” úgy tartják, hogy a „mark-to-market alapú elemzés magyarázza az európai – főleg a jelentős mennyiségű euróövezeti szuverén kötvényportfóliót tartó francia és német – kereskedelmi bankok által a legutóbbi időszakban elszenvedett részvényárfolyam-zuhanások jelentős részét.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.