2011. szeptember 02., 11:462011. szeptember 02., 11:46
A londoni gazdasági napilap értesülése szerint az euróövezeti bankokról szóló IMF-értékelés a valutaalap új globális pénzügyi stabilitási jelentésének tervezetében szerepel, és a héten került az IMF igazgatótanácsa elé. Az IMF a törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) aktuális árazását vette figyelembe az IMF-segítségben részesülő három euróövezeti ország – Írország, Görögország és Portugália –, valamint Olaszország, Spanyolország és Belgium kormánykötvényeinek piaci értékmeghatározásához.
Jóllehet a valutaalap elemzését még felülvizsgálhatják, a Financial Times által név nélkül idézett illetékesek azt mondták, hogy a bankok portfóliójában tartott szuverén kormánykötvények e „mark-to-market” alapú értékbecslése hozzávetőleg 200 milliárd euróval – mintegy 10-12 százalékkal – csökkentené az érintett európai bankok alapszintű tőkebázisának értékét. A „mark-to-market” (aktuális piaci jegyzésű) elszámolási rendszer alapján a birtokolt értékpapírokat nem névértéken, hanem a pillanatnyi piaci értéken tartják nyilván a befektetői könyvekben. Árfolyamnyereség idején az ilyen értékpapírok jó fedezetet nyújtanak a tőkebevonáshoz, ha azonban veszítenek értékükből, az súlyos likviditási válsághoz vezethet, amint ezt a legutóbbi pénzügyi válság megmutatta.
A Financial Times szerint az e módszerrel készült IMF-értékelést az euróövezeti jegybank (EKB) és a valutaunós kormányok egyaránt erőteljesen visszautasították, „pártosnak és félrevezetőnek” nevezve a valutaalap jelentését. Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter a londoni napilapnak kijelentette, hogy az IMF „téved”, amikor csak a potenciális veszteségeket veszi figyelembe, és nem veszi bele a számításokba például a banki portfóliókban szintén jelen lévő német kormánykötvényeket, amelyek értéke emelkedett. Salgado szerint az IMF látásmódja „részrehajló”, mert „csak a rosszat látja meg”. A spanyol pénzügyminiszter hozzátette, hogy az utóbbi időben „másodszor történik ilyesmi”.
A Financial Times szerint Salgado ezzel az IMF 2009 októberében kiadott globális pénzügyi stabilitási jelentésére utalt, amelyben az állt, hogy az euróövezeti bankok a pénzügyi válság miatt várható 814 milliárd dollár veszteségből addig még csak 347 milliárd dollárt írtak le. Az IMF később mindazonáltal negyedével csökkentette az általa valószínűsített banki veszteségek mértékét. A spanyol pénzügyminiszter szerint az európai stressztűrési vizsgálatok jobban mutatják, hogy mennyire sebezhetők az európai bankok. A Financial Times szerint „a vitában részes illetékesek” úgy tartják, hogy a „mark-to-market alapú elemzés magyarázza az európai – főleg a jelentős mennyiségű euróövezeti szuverén kötvényportfóliót tartó francia és német – kereskedelmi bankok által a legutóbbi időszakban elszenvedett részvényárfolyam-zuhanások jelentős részét.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.