
2010. április 20., 09:072010. április 20., 09:07
A világon 2015-ben már naponta 10 millió hordóval kisebb lesz a termelés a szükségesnél, a 2030-as években pedig, az akkori napi 118 millió hordós igénnyel szemben csak 100 millió hordót fognak kitermelni – ezt jósolják az Összhaderőnemi Parancsnokság (JFC) szakértői. A JFC – amely a Pentagon több más parancsnokságával szemben nem a világ egy régiójában lát el hadműveleti irányítást, hanem minden haderőnem képességeinek átalakításával foglalkozik – hangsúlyozza: nem tudományos következtetésről, hanem elméleti feltevésről van szó.
Amerikai elemzők egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államoknak fel kell készülnie az előbb-utóbb bekövetkező olajhiányra. Arról azonban eltérnek a vélemények, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Öt évvel ezelőtt az olajárak hirtelen emelkedése nyomán sokan olyan jóslatokat tettek, amelyek alapján mostanra már súlyos hiánynak kellene lenni. Mások szerint még évtizedekig nem lesz számottevő hiány a stratégiai energiahordozóból.
A JFC számításai szerint a 2030-as évtizedben a világ energiaszükséglete 50 százalékkal lesz nagyobb a jelenleginél. A tanulmány megjegyzi: az Egyesült Államokban 250 millió autó gurul az utakon, míg a hatalmasabb népességű Kínában csak 40 millió. A megnövekvő energiaigény kielégítéséhez nagyjából 7 évente Szaúd-Arábia energiatermelésének megfelelő nagysággal kellene növelni a világ energiatermelését.
Az alternatív energiaforrások szerepe addig nem fog jelentősen megnövekedni, ehhez ugyanis óriási beruházásokra, technikai áttörésekre, és az atomenergiához való politikai hozzáállás megváltozására lenne szükség. Az energiatermelés fő forrása tehát az olaj és a szén marad, az olajszükséglet a mostani napi 86-ról a 2030-as évekig 118 millió hordóra fog emelkedni. Az amerikai katonai becslés szerint az elkövetkező egy évtizedben nem az olajkészletek kimerülése, hanem az olajfúrótornyok és a finomító kapacitás elégtelen mennyisége lesz az alapvető gond.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.