A tavalyinál nehezebb év lesz 2011

Mivel az üzemanyagok áremelése rövid időn belül szinte valamennyi termék és szolgáltatás díjszabására kihat, a szakemberek szerint február elején újabb drágulásokra kell számítani. A kenyér ára kapcsán például már biztosnak tűnik, hogy februártól 15 százalékkal kell többet fizetni.

Nem ért ugyanakkor véget a rossz hírek sora a benzin és gázolaj áremelésével, a sofőröknek a közúti kihágásokra kirótt bírságok kifizetésekor is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mint néhány nappal korábban, egy büntetőpont ellenértéke ugyanis 60 lejről 67 lejre nőtt – ennek értéke ugyanis a mindenkori minimálbér 10 százaléka, januártól pedig 670 lejre nőtt a legkisebb garantált fizetés. A drágítást követően például egy olyan „apró” kihágásért, mint a biztonsági öv becsatolásának elmulasztása, mostantól 200 lejt kell fizetni, 21 lejjel többet, mint eddig. A jövendőbeli autóvezetőket érinti az is, hogy a környezetvédelmi adónak nevezett gépkocsi-regisztrációs illetéket is közel 50 százalékkal emelte meg a kormány. A sofőrök számára talán az egyetlen jó hír, hogy akár 25 százalékkal is olcsóbb lett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA): a vidéken élőknek mintegy 10 százalékkal kell kevesebbet fizetniük, mint a városi autóvezetőknek, 15 százalékot leengednek a díjszabásból az óvatosan vezetőknek, míg a nyugdíjasoktól 20 százalékkal kevesebbet kérnek.

Bár úgy tűnt, hogy a jövedéki adó emelése miatt januártól drágul a cigaretta is, ennek árát júliustól fogják dobozonként 6 banival emelni. Eközben a közúti szállítással foglalkozó cégeknek januártól a tehergépkocsik után kétszeres adót kell fizetniük, míg akik kaszinóban akarnak szerencsét próbálni, azoknak ezentúl belépőjegyet kell váltaniuk.

Makrogazdasági szempontból sem derűsek a kilátások. Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöki tanácsadója tegnap az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy ez lesz a legnehezebb év, mivel „két fronton kell harcolnunk, ki kell lábalnunk a recesszióból, és fenn kell tartanunk a költségvetési egyensúlyt”. „Ha idén nem ér véget a recesszió, akkor még sok évig húznunk kell. A fő küzdelem idén az infláció ellen fog zajlani, azt ugyanis a felére kell csökkentenünk a tavalyi adathoz viszonyítva” – fogalmazott a szakember, aki szerint azonban idén el kell kezdeni a gazdaság átszervezését. Mint részletezte, ha az illetékesek nem találják meg a megfelelő megoldásokat, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az idei év is recesszióval végződjön.

A bankszektorról nyilatkozva Adrian Vasilescu leszögezte, az árfolyam stabil volt a tavalyi év folyamán, s idén is az marad. „A pénzintézetek hitelt adtak az államnak, amikor annak ez életbevágóan fontos volt. A Nemzetközi Valutaalap és a bankok kölcsöne nélkül az állam csak igen nehezen vagy egyáltalán nem tudott volna túlélni a recesszióban” – értékelt a szakember. Szerinte ugyanakkor az euró bevezetése áregyensúlyhoz vezetne, mivel egyes romániai árak az európai uniós átlag fölött, mások az alatt vannak. Az egységes európai fizetőeszköz bevezetése kapcsán egyébként derűlátó a jegybanki tanácsos, úgy látja, tartható a 2015-ös csatlakozási célkitűzés. „Marad a cél. A jegybank fokozottan dolgozik ennek érdekében. Az egyetlen euróövezeti programja a BNR-nek van. Létrehoztunk egy bizottságot is, amely folyamatosan ezzel foglalkozik, s 2010 második felétől a pénzügyminisztérium csapatával is együtt dolgozunk ebben a bizottságban” – érvelt Adrian Vasilesu.

A hírügynökség 2010-es évértékelőt is kért a szakembertől, aki leszögezte, egyértelműen a recesszió határozta meg a gazdaság alakulását. „Négy recessziós negyedév követte egymást négy recessziós negyedév után” – utalt vissza a negatív 2009-es mérlegre is Vasilescu. Hozzátette: a hatóságok intézkedései, elsősorban az általános forgalmi adó 5 százalékos emelése, a vártnál nagyobb inflációt idézte elő. „Ezzel párhuzamosan késett a gazdaság átszervezése és a verseny megteremtése. Csak az ipar volt kivétel, ugyanis nőtt az ipari termelés és az export is. Azonban sajnos nagy visszaesés mutatkozott az építőiparban, a szolgáltatások, illetve a kereskedelem terén” – összegzett a jegybankelnöki tanácsadó.