2009. szeptember 29., 09:192009. szeptember 29., 09:19
Az OMV romániai leányvállalata, a Petrom 4,85 milliárd eurós forgalmával Délkelet-Európa legnagyobb vállalata – derül ki a Roland Berger tanácsadó cég és a SeeNews hírügynökség tegnap nyilvánosságra hozott térségi „top 100”-as listájából. A második helyen a horvát INA áll 3,652 milliárd eurós 2008-as forgalommal, a harmadik – 3,647 milliárdos forgalommal – a bolgár Lukoil Neftochim Burgas AD a délkelet-európai régióban – Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Moldovai Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, valamint Albánia.
Románia 43 vállalattal képviselteti magát a listán, ezek együttesen a 100 vállalat összforgalmának 42,3 százalékát adják. A második helyen Szlovénia áll 18 vállalattal, Bulgária pedig 16 vállalattal követi. A legnagyobb szlovén vállalat a Petrol d. d. 2,721 milliárd eurós forgalommal.
A legnyereségesebb vállalat szintén romániai, az Electrica villanyáramszolgáltató, 42,91 százalékos nyereségkulccsal, a második a horvát HT – Hrvatske Telekomunikacije d.d. 35,61 százalékos kulccsal, a harmadik a horvát T-Mobile Hrvatska d.o.o. 33,38 százalékkal.
A veszteségesek listáját a bolgár Lukoil Neftochim Burgas AD vezeti 242,05 millió eurós veszteséggel, a második azonban a Román Vasúttársaság (CFR) 196,29 millió euróval, a harmadik a horvát INA d.d. 142,23 millió euróval.
A legnagyobb növekedési ütemet a szlovén Salbatring International d.o.o. érte el: 2008-ban 610,44 millió eurós forgalmat bonyolított a 2007-es 58,87 millió euró után, ami 936,93 százalékos növekedésnek felel meg. A második az Electrica Rt. (2008: 713,51 millió euró / 2007: 232,39 millió euró = +238,92 százalék), a harmadik az E.ON Gaz Románia Rt. (782,85; 349,05; +147.58 százalék).
A régióban a legnagyobb forgalmat a földgáz- és olajipar érte el 37,289 milliárd eurós összesített forgalommal 2008-ban a 2007-es 29,522 milliárd után. Igaz, az összesített eredmény 197,62 millió euró veszteség lett a 2007-es 1,028 milliárd euró nyereség után. A második legnagyobb forgalmat bonyolító ágazat az elektromos energia, amely 13,955 milliárd eurót forgalmazott, a 2007-es 12,093 milliárd után. Nyeresége 518,07 millió euró lett 175,93 millió után. Az ágazat a top 100-as lista forgalmának 39 százalékát adta. A legjövedelmezőbb ágazatok a távközlés, a gyógyszeripar és az élelmiszer/ital/dohányáruk voltak 19,30 százalékos, 14,63 százalékos, illetve 7,79 százalékos átlagos nyereségkulccsal.
Ország szerinti bontásban a legjövedelmezőbbek a horvát cégek voltak 5,6 százalékos átlagos nyereségkulcscsal, a második helyen a román vállalatok állnak 4 százalékos kulccsal, a harmadikon a szlovén vállalatok 3,6 százalékossal.
Jelentős mértékben szűkült a pénzügyi szektor: a ljubljanai tőzsde és a zágrábi tőzsde piaci tőkeértékének kétharmadát veszítette el. A bukaresti tőzsde 70 százalékot, a belgrádi tőzsde 76 százalékot, a szófiai tőzsde 80 százalékot veszített tőkeértékéből.
A térség vezető bankja a szlovén Nova Ljubljanska Banka d.d. 18,918 milliárd euró mérlegfőösszeggel, a második az Erste Group romániai leányvállalata, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) 17,334 milliárd euróval, a harmadik a szintén romániai BDR Groupe Societe Generale 12,777 milliárd euróval.
A gazdasági válság alaposan átrendezi majd a 2009-es listát – véli Vladimir Preveden, a Roland Berger délkelet-európai szakértője. A krízis késleltetéssel érkezett meg a régióba, és tovább is érezteti majd hatását – mondta Preveden az APA osztrák hírügynökségnek adott interjúban. Románia puszta méretének köszönhetően a többi országhoz képest jobban viseli majd a gazdasági válság hatását, tette hozzá.
A szakértő szerint a 2010-es évet a merger- és akvizíciós tevékenység élénkülése jellemzi majd a térségben, mivel addigra a vállalatok jellemzően felélik tartalékaikat. Romlik a projektek finanszírozása, a többségében külföldi tulajdonban lévő bankok pedig szigorítják a hitelkihelyezési kondíciókat, és ezzel gyakorlatilag leállítják majd az ingatlanberuházási szektor tevékenységét, amely az elmúlt években a gazdasági növekedés motorja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok