A pénzügyek kezeléséhez külön intelligencia kell

Amikor a vállalkozónak csak döcög az üzlete, vagy az alkalmazott, aki reggeltől estig robotol, képtelen több pénzre szert tenni, feltétlenül változtatnia kell – tanácsolja Jancsó András magyarországi pénzügyi szakember. De semmiként nem ugyanannak a munkának a megduplázásával. Ugyanis szerinte az egyenesen ostobaságnak bizonyulna, állítja az amúgy erdészmérnöki diplomával rendelkező fiatalember.

Meg kell tanulni változtatni

„Hiába dolgozol kétszer annyit, olyan, mintha mókuskereket vagy szobabiciklit hajtanál. Tekerheted addig, amíg füstöl, de attól még nem indul el” – mondja Jancsó. Mint hangsúlyozza, valamikor ő is reggeltől estig dolgozott, ám amikor a nap végén a kisfia szinte idegenként nézett rá, elgondolkodott. Azóta változtatott, és jó pár éve anyagi függetlenségre tett szert, eljutott oda, hogy nem ő dolgozik a pénzért, hanem fordítva.

„Amikor változtatásról beszélek, akkor elsősorban a környezetre, a gondolkodásmódra és a tevékenységre célzok. Ehhez kell egy jól meghatározott terv, cselekvési erő, hit és vágy. Utóbbi energiát ad, hit nélkül pedig semmit nem lehet elérni az életben” – vázolja a helyzetet Jancsó András. Szerinte fontos, hogy ne féljünk a változásoktól. A siker titkát illetően úgy véli, nem igaz, hogy minden egyes jó üzlethez csak pénz, pénz és pénz szükségeltetik. A siker 80 százaléka gondolkodásmódunkon múlik és 20 százaléka a stratégián.

A kettő viszont csak együtt működik. „A pénz ahhoz vándorol, aki tud bánni vele. Egy felmérés kimutatta, hogy az ajándékba kapott 10 ezer dollárral száz emberből csak három volt képes egy idő után az összeg megduplázására, és mindössze egynek sikerült milliomossá válni. Hogy miért? Mert a többi 96 százalék nem rendelkezett pénzügyi intelligenciával” – állítja.

A tőke szaporításához viszont lépnünk is kell, azaz pénzünket be kell fektetnünk. Egy üzlet elindítása kockázatosnak bizonyulhat, mihelyt a nemzetközi statisztikák alapján a vállalkozások 95 százaléka már az első évben bebukik. Valamivel jobb beruházásnak számít az ingatlan, míg a legajánlatosabbnak Jancsó András a tőzsdét tartja. Még akkor is, ha itt nagyot lehet bukni, ami azonban egy komoly felkészülés után elkerülhetővé válik.

Pontos célok, nem ködös álmok

Jancsó társa, Kunos Károly úgy véli: a célokat nem elég megfogalmazni, papírra is kell vetni. Ugyanakkor fontos minden egyes cél mellé határidőt is rendelni, különben sokkal inkább egy-egy ködös álomra hasonlíthat.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek többsége otthon, a tévékészülék előtt várja, hogy a siker rátaláljon. Ezzel szemben az okos ember a megoldás elébe megy, és úgymond elveszi magának a sikert, véli a két fiatalember. „Mindenki olyan anyagi helyzetben van, amilyent megérdemel, illetve amilyent megteremt magának” – vallja Jancsó. A sikeres ember igyekszik több lábon állni; a bevételi források számának növelésével a passzív jövedelme is gyarapodik. Ezt a leginkább az amerikaiak tanulták meg. A felmérések szerint a tengerentúli lakosság 90 százaléka időskorára a nyugdíjon kívül valamilyen befektetéssel is rendelkezik.

Ezzel szemben a közép-kelet-európai emberek nagy része amennyit keres, azt el is költi – gyakran felesleges dolgokra is. „Hány meg hány ember szájából hallani, hogy nem tudom hová lett, mire ment el a pénz! Csak azért, mert az ilyenek nem tervezik meg megfelelőképpen az életüket. Úgy bánnak a pénzzel – teljesen mindegy, hogy mekkora nagyságrendűvel –, mint az a tutajos, aki evezőlapátok és iránytű nélkül az óceán közepéről próbál a partra találni” – véli Jancsó András.