2010. április 26., 09:542010. április 26., 09:54
A miniszter szerint a pénzügyi segéllyel kapcsolatos döntés attól függ, hogy Görögország az elkövetkező években szigorú takarékossági politikát folytat-e.
Ez a döntés lehet pozitív és lehet negatív is, hangoztatta a miniszter, utalva arra, hogy az a közelijövőben aligha születik meg. Schäuble elutasította, hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Athénnak az euróövezetből történő kizárásával oldják meg. A pénzügyminiszter szerint csakis az érvényes szerződésekből lehet kiindulni.
„A legfontosabb az euró stabilitása, ami Németország alapvető érdeke is” – vélekedett Schäuble. Korábban – mint beszámoltunk – hasonlóan foglalt állást Angela Merkel kancellár is, aki kijelentette: nem lehet szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal. Utalt arra is: ha a megállapodás megszületik, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak kell értékelnie, hogy Görögország megsegítése, illetve maga a megállapodás valóban az euró stabilitásának a megszilárdítását szolgálja-e.
A korábbi hírek arról szóltak, hogy a 30 milliárd eurósra tervezett uniós segítségből Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét. Ennek kapcsán mind Merkel, mind Schäuble azt hangoztatta: az említett feltételek teljesülése esetén a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történnek, hanem olyan hitelkonstrukcióval, amelyet az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt hoznának össze.
A Welt am Sonntag nemzetközi pénzügyi forrásokból úgy értesült: a tervezett, összesen 45 milliárd eurós segítség aligha oldaná meg a kialakult válságot, sőt annak éleződése várható. Athénnak a kamatokkal megnövelt adósságok törlesztésére 2015-ig legkevesebb 230 milliárd euróra lenne szüksége, írta a lap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok