2010. április 26., 09:542010. április 26., 09:54
A miniszter szerint a pénzügyi segéllyel kapcsolatos döntés attól függ, hogy Görögország az elkövetkező években szigorú takarékossági politikát folytat-e.
Ez a döntés lehet pozitív és lehet negatív is, hangoztatta a miniszter, utalva arra, hogy az a közelijövőben aligha születik meg. Schäuble elutasította, hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Athénnak az euróövezetből történő kizárásával oldják meg. A pénzügyminiszter szerint csakis az érvényes szerződésekből lehet kiindulni.
„A legfontosabb az euró stabilitása, ami Németország alapvető érdeke is” – vélekedett Schäuble. Korábban – mint beszámoltunk – hasonlóan foglalt állást Angela Merkel kancellár is, aki kijelentette: nem lehet szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal. Utalt arra is: ha a megállapodás megszületik, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak kell értékelnie, hogy Görögország megsegítése, illetve maga a megállapodás valóban az euró stabilitásának a megszilárdítását szolgálja-e.
A korábbi hírek arról szóltak, hogy a 30 milliárd eurósra tervezett uniós segítségből Németország idén 8,4 milliárd euróval venné ki a részét. Ennek kapcsán mind Merkel, mind Schäuble azt hangoztatta: az említett feltételek teljesülése esetén a német szerepvállalás nem az adófizetők pénzéből, azaz nem a költségvetésből történnek, hanem olyan hitelkonstrukcióval, amelyet az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt hoznának össze.
A Welt am Sonntag nemzetközi pénzügyi forrásokból úgy értesült: a tervezett, összesen 45 milliárd eurós segítség aligha oldaná meg a kialakult válságot, sőt annak éleződése várható. Athénnak a kamatokkal megnövelt adósságok törlesztésére 2015-ig legkevesebb 230 milliárd euróra lenne szüksége, írta a lap.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.