A legnagyobb pénzügyi válság?

Greenspan a Financial Timesnak írt cikkében úgy vélekedett: a válság különösen keményen érinti a ma használt pénzügyi kockázatértékelési rendszert, amelynek számos eleme nem állta ki a nyomáspróbát. Hozzátette azonban: reméli, hogy nem lesz az áldozatok között a kockázatviselõ felek önfelügyelete és általánosságban véve a pénzügyi önszabályozás mint a globális pénzügyi rendszer alapvetõ kiegyensúlyozó mechanizmusa. A Fed volt elnöke szerint mindazonáltal a bankrendszer tõkemegfelelési elõírásait, amelyek az elmúlt két évtizedben alakultak ki, a legutóbbi tapasztalatok ismeretében „alaposan át fogják szabni ... a magánbefektetõk máris nagyobb tõkefedezeteket és kockázattérítést követelnek”.
Kérdések merülnek fel emellett „a matematikailag elegáns” gazdasági elõrejelzõ modellekkel kapcsolatban, melyek ismét alkalmatlannak bizonyultak a pénzügyi válság, vagy éppen a recesszió megjóslására.
Greenspan saját kérdésére, hogy a folyamatok miképp alakulhattak ennyire rosszul, azt a választ adja: az alapvetõ gond, hogy mind a kockázati, mind az ökonometriai modellek – legyenek bármennyire összetettek – még túl egyszerûek ahhoz, hogy átfoghassák a világgazdaságot irányító változók teljességét.
A Fed egyébként hétfõn 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentette a diszkont rátát, azaz azt a kamatot, amit közvetlen hiteleire a bankok felé számol fel. Az intézkedés célja az amerikai gazdaságot már a recesszió közelébe taszító egyre mélyülõ pénzügyi válság megállítása. A Fed ezenkívül bejelentette, hogy új hitelezési programot indított el  egyelõre 6 hónapos idõtartamra. A Fednek tegnap kellett volna döntenie az alapkamatról is. Ez lapzártánkig nem történt meg, de elemzõk nem zárták ki, hogy akár 100 bázisponttal csökkenhet az alapkamat a jelenlegi 3 százalékról.
Az amerikai pénzügyi válság miatt a nyugat-európai részvénypiacok hétfõn meredeken visszaestek, és új rekordot döntött  a kõolaj, az arany és az euró dollárban számított ára is, ám az árupiacokon estére visszaestek a jegyzések. A részvénytõzsdék fõ vesztesei a bankok voltak: a befektetõk menekültek a bankrészvényekbõl a Bear Stearns amerikai befektetési bank most kiderült majdnem-csõdje miatt, amelyet szinte jelképes összegért, részvényenként 2 dollárért vásárolt fel riválisa, a JPMorgan Chase. Tetézte a bajt, hogy a Siemens éppen hétfõre idõzítette borús profitfigyelmeztetését, megrendelések visszamondása miatt: ez általában is a gazdasági növekedés lassulására utalhat. A Siemens maga 18 százalékot vesztett. A Fed intézkedései nyomán aztán tegnapra visszatért az optimizmus, a nyugat-európai részvénypiacok 1 százalékot meghaladó emelkedéssel indítottak a hétfõi 4 százalék körüli gyengülés után. Különösen a pénzügyi papírok árfolyama nõtt az alapkamat-csökkentési várakozások miatt.

Hírösszefoglaló