2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
Greenspan a Financial Timesnak írt cikkében úgy vélekedett: a válság különösen keményen érinti a ma használt pénzügyi kockázatértékelési rendszert, amelynek számos eleme nem állta ki a nyomáspróbát. Hozzátette azonban: reméli, hogy nem lesz az áldozatok között a kockázatviselõ felek önfelügyelete és általánosságban véve a pénzügyi önszabályozás mint a globális pénzügyi rendszer alapvetõ kiegyensúlyozó mechanizmusa. A Fed volt elnöke szerint mindazonáltal a bankrendszer tõkemegfelelési elõírásait, amelyek az elmúlt két évtizedben alakultak ki, a legutóbbi tapasztalatok ismeretében „alaposan át fogják szabni ... a magánbefektetõk máris nagyobb tõkefedezeteket és kockázattérítést követelnek”.
Kérdések merülnek fel emellett „a matematikailag elegáns” gazdasági elõrejelzõ modellekkel kapcsolatban, melyek ismét alkalmatlannak bizonyultak a pénzügyi válság, vagy éppen a recesszió megjóslására.
Greenspan saját kérdésére, hogy a folyamatok miképp alakulhattak ennyire rosszul, azt a választ adja: az alapvetõ gond, hogy mind a kockázati, mind az ökonometriai modellek – legyenek bármennyire összetettek – még túl egyszerûek ahhoz, hogy átfoghassák a világgazdaságot irányító változók teljességét.
A Fed egyébként hétfõn 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentette a diszkont rátát, azaz azt a kamatot, amit közvetlen hiteleire a bankok felé számol fel. Az intézkedés célja az amerikai gazdaságot már a recesszió közelébe taszító egyre mélyülõ pénzügyi válság megállítása. A Fed ezenkívül bejelentette, hogy új hitelezési programot indított el egyelõre 6 hónapos idõtartamra. A Fednek tegnap kellett volna döntenie az alapkamatról is. Ez lapzártánkig nem történt meg, de elemzõk nem zárták ki, hogy akár 100 bázisponttal csökkenhet az alapkamat a jelenlegi 3 százalékról.
Az amerikai pénzügyi válság miatt a nyugat-európai részvénypiacok hétfõn meredeken visszaestek, és új rekordot döntött a kõolaj, az arany és az euró dollárban számított ára is, ám az árupiacokon estére visszaestek a jegyzések. A részvénytõzsdék fõ vesztesei a bankok voltak: a befektetõk menekültek a bankrészvényekbõl a Bear Stearns amerikai befektetési bank most kiderült majdnem-csõdje miatt, amelyet szinte jelképes összegért, részvényenként 2 dollárért vásárolt fel riválisa, a JPMorgan Chase. Tetézte a bajt, hogy a Siemens éppen hétfõre idõzítette borús profitfigyelmeztetését, megrendelések visszamondása miatt: ez általában is a gazdasági növekedés lassulására utalhat. A Siemens maga 18 százalékot vesztett. A Fed intézkedései nyomán aztán tegnapra visszatért az optimizmus, a nyugat-európai részvénypiacok 1 százalékot meghaladó emelkedéssel indítottak a hétfõi 4 százalék körüli gyengülés után. Különösen a pénzügyi papírok árfolyama nõtt az alapkamat-csökkentési várakozások miatt.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
Látogatottsági adatok