2008. április 30., 00:002008. április 30., 00:00
A nyilvánosságra hozott adatok szerint idén év végén az infláció várhatóan 7,6 százalék körüli lesz, ami elsõsorban a nemzetközi piacokon az élelmiszerek és az energiahordozók szintjén bekövetkezett áremelkedéseknek tudható be. Az okok között szerepel ugyanakkor a lej utóbbi idõben tapasztalt jelentõs értékvesztése, elsõsorban az euróval szemben. Az EB-jelentés ugyanakkor valamelyest optimistább elõrejelzést tartalmaz 2009-re, amikor is a számítások szerint az infláció várhatóan 4,8 százalék körülire csökken. Ez utóbbi elõrejelzés is valamivel magasabb értéket jelöl meg, mint az év elején kiadott, ami 4,6 százalékos vásárlóérték-csökkenést irányzott elõ.
Az éves infláció egyébként márciusban elérte a 8,63 százalékot, ami a jegybank szakértõi szerint 2008-ban lesz a legmagasabb, és várhatóan nyár közepéig fenn is marad, majd az év második felében csökkenni kezd. A Román Nemzeti Bank (BNR) az év végére legtöbb 5,9 százalékos inflációval számol.
Ami a lejnek az euróval szembeni értékvesztését illeti, az EB-jelentés szerint 2007-hez képest a román nemzeti valuta közel 11 százalékkal gyengül idén.
Az EB legfrissebb elõjelzése nem túl derûlátó ugyanakkor az idei költségvetési hiányt illetõen, elsõsorban a túlzott költekezés miatt. A testület szakértõi úgy vélik, a nyugdíjemelés, a kétpilléres járadékrendszer bevezetése és a rosszul megtervezett kiadások jelentõs hiányt okoznak az év végére. Ennek hatásait ugyanakkor 2009-ben fogja jelentõsebb mértékben megérezni a román államháztartás, amikor is várhatóan 4 százalék fölé emelkedik a költségvetési hiány. Az Európai Bizottság szakértõi emellett úgy értékelik, hogy a parlament által jóváhagyott költségvetés bevételekre vonatkozó részében a kormány a valóságtól elrugaszkodott összegeket irányzott elõ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok