Kolozsváron 580, Szebenben 535, Temesváron pedig 535 euró az átlagkereset. Brassóban, Nagyváradon átlagosan 400 eurót keresnek az alkalmazottak. A legjobban fizető munkahelyek a számítástechnika, tanácsadás, ingatlanközvetítés és telekommunikáció területén találhatók. A fővárosban a legnagyobb munkabér eléri a havi tízezer eurót, ez egy több kontinensért felelős értékesítési igazgató bére. Őt egy marketingmenedzser követi nyolcezer, illetve egy jogi osztály vezetője 7500 euróval. A szakágazatok szerinti lebontás alapján a legjobban kereső informatikusnak 1150 eurós bére van, a legnagyobb fizetésű szaktanácsadó 970 eurót keres, az ingatlanközvetítő vállalat alkalmazottja pedig 940 eurót tehet zsebre. A fővárosban alkalmazottak 61 százaléka ebédjegyeket is kap, 42 százalékának pedig van szolgálati autója. Laptopja a munkavállalók 22, céges mobiltelefonja pedig 17 százalékának jár. A BestJobs-felmérés szerint a külföldön munkát kapott román állampolgárok átlagkeresete 1200 euró. Közülük a legjobban fizetettek az informatikusok 2970, az orvosok 2700 és a mérnökök kétezer euróval. A számítástechnika országos szinten is a legjobban fizető szakmának számít 1057 eurós átlagjövedelemmel. A tanácsadók országos átlagban 960, a bankszektor alkalmazottjai pedig havi 800 eurós fizetéshez jutnak. Legkevesebbet – 300 euró alatt – az őrző-védő vállalatok alkalmazottai kapnak, a pincérkedő vagy számítógép-kezelő diákok pedig átlagosan 200 eurót tehetnek zsebre.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.