Vincze Német László, az aradi Lapella Lemn Kft. ügyvezetője úgy ítéli meg, hogy a magánszemélyektől érkező rendelések esetében az arány 70–30 százalék körül mozog, de országrészenként változik, Erdélyben népszerűbb a fa, mint más régiókban. Az egyetlen romániai szakfolyóirat, a Fereastra szerkesztőinek becslései szerint a PVC piaci részesedése körülbelül 65 százalékos, az alumíniumé 30 százalékos, míg a fáé csupán 5 százalékos.
Az alumínium tabu
Alumíniumból készült ablakot magánházakon alig látni, ami természetes, figyelembe véve, hogy a fém nyílászárók nagyságrendekkel drágábbak a fából és PVC-ből gyártottaknál. „Mi kezdetben csak alumíniummal foglalkoztunk. Magánházakra is kértek tőlünk ajánlatokat, de az ár mindenkit elrettentett, mivel az alumínium nyílászárók árából szinte pirosba fel lehetett húzni egy házat. Alumíniumablakot csak irodaházak, üzletházak, benzinkutak, bankok, bevásárlóközpontok számára rendelnek” – nyilatkozta Nagy Galaczi András, a Wappal Rt. menedzsere. Az udvarhelyi üzletember szerint, akinek cége PVC és újabban fa nyílászárókkal is foglalkozik, nem megalapozottak a kizárólag fában utazó termelők azon állításai, miszerint a műanyag nyílászárók minőségileg elmaradnának a fából készültek mögött. „Több mint tíz éve gyártom a műanyag nyílászárókat, 2000 óta egy minőségi belga rendszert forgalmazunk. Öt év garanciát adunk ezekre a termékekre, a gyártó pedig tíz évet a profilokra. Naponta 40 terméket építünk be. Ha garanciális problémák lennének, nem tudnánk előrehaladni” – mondta Nagy Galaczi András. A Wappal menedzsere ugyanakkor hozzátette: „A fa, az fa. A fa melegebb és környezetbarátabb, mint a műanyag”. Bár a fa esztétikusabb, jóval drágább, durván duplája a fehér PVC árának, és utólagos karbantartást is igényel. „Az ügyfél pénztárcájának a vastagsága határozza meg, hogy fát vagy PVC-t vásárol. Ugyanakkor van olyan, aki pénzes, de mégis a PVC-t választja. Félnek az emberek az utólagos kezeléstől, rosszak a festéssel kapcsolatos tapasztalataik” – magyarázta Nagy Galaczi. Tapasztalata szerint a legtöbben házukba PVC-t szereltetnek. Mikor aztán sor kerül az első komoly felújításra, kicserélik a fűtést és a nyílászárókat, fára cserélve a műanyagot.
Ha kezelik, tartósabb
Vincze Német László abban látja a faablakok előnyét, hogy ezek biztosítják a lakás szellőzését, ami különösen az újonnan épült ingatlanok esetében fontos szempont. A PVC-vel ellentétben azonban a beszerelést követő hat-nyolcadik évben lakkozni kell a legjobb minőségű faablakokat is, majd időszakosan megismételni a felületkezelést.
Fazekas Attila, a mindkét anyagból készült nyílászárókat forgalmazó Fazekas Impex tulajdonosa hangsúlyozta, a felhasználási helytől függően kell nyílászárót választani. „Magánházakban, ahol az eresz részlegesen védi az ablakot, jobb fát választani. Tömbházak esetében azonban, ahol az ablak ki van téve esőnek, hónak, előnyösebb a PVC” – nyilatkozta a szatmárnémeti szakember. Véleménye szerint a műanyag nyílászárók úgy aránylanak a fából készültekhez, mint a műbőr a bőrhöz, minőségileg megközelíthetik, de utol soha nem érhetik a természetes anyagot. Fazekas azt mondta, a fa tartósabb is, mint a PVC, de csakis abban az esetben, ha rendszeresen, az előírásoknak megfelelően kezelik. „A műanyag élettartama 15–20 év, utána az anyag öregedése miatt törékennyé válik, és el kell dobni. A fát maximum négyévente csiszolni, festeni, lakkozni kell, ellenkező esetben 10–15 éven belül elrothad. Azonban ha rendesen kezelik, és baltát nem állítanak bele, akár 200 évig is eltart” – mondta a vállalkozó, aki szerint a fától sokan ódzkodnak, mivel régebben, amikor a gyártók gyengébb minőségű alapanyagból dolgoztak, gyakran elhajlott, megvetemedett.
Napjainkban már a fa esztétikumának és a PVC praktikumának összekapcsolására is van lehetőség, köszönhetően a faerezetes műanyagnak, bár ez árban alig marad el a fa mögött. Ha valaki ragaszkodik a fához, de szeretne megszabadulni a felületkezeléssel járó macerától, erre is van megoldás, néhány gyártó ugyanis már olyan faprofilokból is készít ablakokat, amelyek külső felületét fólia- vagy alumíniumborítás védi az időjárás viszontagságaitól. Ez az extraminőség azonban természetesen a termék árában is tükröződik. Aki az árak felől szeretne tájékozódni, meglátogathatja a www.fereastre.ro honlapot, ahol több száz cég ajánlata közül válogathat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok