2010. november 22., 08:552010. november 22., 08:55
A The New York Times csokorba gyűjtötte a korlátozások ellen kezdeményezett lépéseket, amelyekre még a WHO által szervezett dohányzás elleni világértekezlet előtt került sor. Az uruguayi Punta del Este üdülőhelyen megrendezett, november 15-én megnyílt, sorrendben negyedik tanácskozásra az úgynevezett dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény (FCTC) 171 aláíró részes partnerét hívták meg.
Az olyan nagy cégek, mint a Philip Morris International vagy a British American Tobacco vitatják a hirdetések nagy-britanniai szabályozását, a Dél-Amerikában bevezetett feltűnőbb egészségügyi figyelmeztetéseket, illetve a dohányipari termékekre a Fülöp-szigeteken és Mexikóban kivetett magasabb jövedéki adókat. Ezen túlmenően milliárddollárokat költenek Afrikában és Ázsiában marketingkampányokra.
A Philip Morris idén beperelte az uruguayi kormányt, amely a cég szerint túl szigorú szabályozást vezetett be a dohányipari termékekre. A WHO tisztségviselői ezt arra irányuló kísérletnek tekintik, hogy megfélemlítsék az országot és a hasonló korlátozásokat fontolgató nemzeteket. Uruguayban a törvény megköveteli, hogy az egészségügyi figyelmeztetés a cigarettás doboz felületének 80 százalékát borítsa.
A szabályozás tartalmazza azt is, hogy minden egyes cigarettamárka csak egyetlen csomagolási grafikát alkalmazhat, azaz eltérő ábrákkal egyetlen cég se kelthesse a dohányosokban azt az illúziót, hogy egyik vagy másik terméke kevésbé ártalmas másoknál.
Az Uruguay elleni keresetben a cég meg nem jelölt öszszegű kártérítést követel a szabályozás miatt kiesett profitjának pótlására. A WHO egyik illetékese szerint a Philip Morris főleg alacsony és közepes jövedelmű országokat perel. Uruguay nemzeti jövedelme alig fele a cég évi 66 milliárd dolláros forgalmának. A vállalat képviselője viszont azzal érvelt, hogy csak kereskedelmi jogaikat védik a „túlzásba vitt” intézkedésekkel szemben.
Dr. Douglas Bettcher, a WHO illetékese szerint a cigarettagyártók az Egyesült Államokban és Európában az egészségügyi felvilágosítás hatására sok fogyasztót elvesztettek, viszont erőteljes kampányokat indítottak újak toborzására a fejlődő világban. Ennek eredménye az, hogy világviszonylatban évi 2 százalékkal mégis nő a cigarettafogyasztás.
A dohányipari monopóliumok egyes területeken együttműködnek egymással, más vonatkozásokban külön-külön lépnek fel. Így például az Altria csoporthoz tartozó Philip Morris USA közreműködött az amerikai kongresszus által tavaly elfogadott dohányzásellenes szabályozás kialakításában és nem csatlakozott az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság ellen más dohányipari cégek által benyújtott keresethez. Ugyanakkor a Philip Morris International, amely jogilag külön cég, az Egyesült Államok területén kívül különösen aktívan lép fel a dohányzás elleni propaganda hatástalanítása érdekében. Beperelte például Brazíliát is – azon az alapon, hogy a cigarettás dobozokra tervezett, a füstölés ártalmas hatásait illusztráló fényképek „rágalmazzák” a céget.
Írországban és Norvégiában a Philip Morris a bíróságon azt szeretné elérni, hogy ne korlátozzák az üzletekben a dohányáru elhelyezését. Ausztráliában, ahol a kormány tervei szerint a cigarettákat sima barna-fehér dobozokban kellett volna forgalmazni a jövőben, több dohányipari cég a háttérből az ellenzéket támogatta a tavaly nyári szövetségi választásokon – 5 millió dollárral segítették a kormány terve ellen formailag a trafikosok szövetsége által indított kampányt.
NYT szerint azonban a dohányipar ellenoffenzívája sem változtat azon, hogy végső soron mégis védekezésre kényszerül ez az ágazat. A WHO és a dohányzás elleni keretegyezmény ugyanis arra ösztönzi az egyéneket és a kormányokat, hogy jogi úton lépjenek fel a dohányzás korlátozása érdekében. Az utóbbi időben perek sorozata indult a cigarettagyártók ellen Kanadában, Izraelben, Olaszországban, Nigériában, Lengyelországban és Törökországban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok