Fotó: Bone Ewald
2010. augusztus 13., 10:352010. augusztus 13., 10:35
A Ziarul Financiar című gazdasági-pénzügyi napilap csütörtöki számában elemzést közöl, amelyben arra a kérdésre keresi a választ, hogy Magyarországnak miért sikerül a nemzetközi tőkepiacokról finanszíroznia kiadásainak egy részét, miközben a magyar államadósság jóval magasabb, mint a román, Bukarest pedig mégis rászorul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatására. Az újság a féloldalas elemzést Orbán Viktor portréjával illusztrálja, és megállapítja, hogy a magyar kormányfő „hátat fordított az IMF-nek, visszanyerve így a magyar gazdaság önállóságát”.
A lap emlékeztet arra, hogy a román államadósság 2009 végén a bruttó hazai terméknek (GDP) a 23,7 százalékát tette ki. Laurian Lungu, a Macroanalitica gazdasági elemzői csoport munkatársa a Ziarul Financiar megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a romániai és a magyarországi helyzet elsősorban abban különbözik, hogy a magyar kormány hitelesebbnek tűnik, mint a román kabinet, mert a budapesti kormány már alkalmazta azokat az intézkedéseket, amelyeket a választás előtt jelentett be.
„Ezzel szemben a román kormány – folytatja az elemző – csak külföldi unszolásra hozta meg a takarékossági intézkedéseket.”
Lungu szerint ugyanakkor egy ország hitelképességének vizsgálatakor nemcsak az államadósság számít, hanem a teljes külföldi adósság a fontos. Emlékeztetett, hogy Romániában a magánszektor elég magas külföldi adósságot halmozott fel, ami kihathat az állami költségvetésre is, hiszen ha ezek a vállalatok nem tudják visszafizetni tartozásaikat, akkor fennáll az a veszély, hogy adóikat sem fogják törleszteni. Az elemző szerint Magyarország makrogazdasági szinten „megtette azt, amit kellett”, és ezért elnyerte a nemzetközi piacok bizalmát.
A Macroanalitica gazdasági elemzői csoport munkatársa arra is kitér, hogy a magyar államadósság valóban magas, de ennek köszönhetően elég fejlett infrastrukturális hálózattal, oktatási és egészségügyi rendszerrel rendelkezik Magyarország. Dragos Cabat elemző közben arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország másik erős pontja Romániával szemben az, hogy Budapestnek sikerült lehívnia az európai uniós támogatások 99 százalékát – olvasható a Ziarul Financiarban. Mint arról lapunkban beszámoltunk, Romániának jóval kevesebb pénzt sikerül lehívnia a különböző európai uniós pénzalapokból, mint amennyivel 2007-es csatlakozását követően hozzájárult a EU költségvetéséhez.
A Capital gazdasági és pénzügyi hetilap újságíróinak a számítása szerint az elmúlt három és fél év alatt a strukturális alapok mindössze 10 százalékát, míg a mezőgazdasági pénzalapok alig 12 százalékát sikerült lehívni. Rámutatnak, Románia összesen 4,53 millió eurót fizetett be eddig az Unió kasszájába – legutóbb augusztus 2-án utalt át pénzt –, azonban az országba csak 2,18 milliárd euró érkezett. Ebből 971 millió eurót a strukturális alapokból sikerült lehívni, 1,2 milliárdot pedig a mezőgazdasági pénzekből.
Eközben a 2007. januári csatlakozástól az idei év első feléig a strukturális és kohéziós alapokból 7,16 milliárd euró állt rendelkezésre. A legsikeresebbnek a Regionális Operatív Program mondható, amely révén 1,5 milliárd euró érkezett az országba (ez 19,83 százalékos „lehívóképességet” jelent). A program keretében több mint 4800 projekttel pályáztak, a már elbírált pályázatok közül azonban csak 876-ot fogadtak el, míg mintegy 1500-at elutasítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
Látogatottsági adatok