Huszonkilenc lejjel, mintegy 1,8 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér júliusban a megelőző hónaphoz képest, elérve az 1635 lejt – számolt be szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2013. szeptember 04., 17:472013. szeptember 04., 17:47
2013. szeptember 04., 17:482013. szeptember 04., 17:48
A bruttó átlagfizetés júliusban 2259 lej volt, ez szintén 1,8 százalékos növekedést jelent júniushoz képest. A legmagasabb, több mint négyezer lejes béreket ezúttal is a kőolaj- és földgázkitermelésben dolgozók kapták, míg a legkevesebbet, havonta átlagosan 880 lejt már hónapok óta a vendéglátóipari alkalmazottak keresik.
A statisztikai hivatal felmérése szerint nagyjából mindegyik gazdasági ágazatban növekedtek a bérek a második nyári hónapban, legnagyobb mértékben, 11 százalékkal pedig a szénkitermelői szektorban tevékenykedők juttatása nőtt. A kutatási-fejlesztési és a gépkocsigyártó ágazatban dolgozók átlagosan 7–9 százalékkal kerestek többet, az elektromos és hőenergia, illetve földgáz előállításával foglalkozó szakértők bére pedig 6 százalékkal volt magasabb júliusban.
Ezzel szemben az italgyártó ágazatban 12 százalékkal csökkent a nettó átlagbér, holott júniusban még ebben a szektorban növekedett leginkább az átlagfizetés májushoz képest. A számítógépek és más elektronikai berendezések gyártásával foglalkozók juttatása 5 százalékkal esett vissza, a gyógyszergyártásban, valamint a kulturális egyesületeknél, intézményeknél tevékenykedők bére pedig 2 százalékkal mérséklődött. A tavalyi év júliusát figyelembe véve idén a nettó átlagfizetés 5,1 százalékkal volt magasabb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!