Elszámolták. A büdzsében előrejelzettnél 1,84 százalékponttal nagyobb lett a hiány
Fotó: Pixabay.com
A 2019-es évi állami költségvetési hiánya elérte a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékát, ami 0,2 százalékponttal meghaladja a novemberi büdzsékiigazításkor becsült 4,4 százalékot – jelentette be kedden Florin Cîțu pénzügyminiszter.
2020. január 28., 20:142020. január 28., 20:14
„Kicsivel több, mint amit a novemberi kiigazításkor becsültünk, és megvan az is, honnan származik a különbség. Voltak évek alatt felgyűlt számlák, amelyeket ki kellett fizetni” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője. Mint rámutatott, a 0,2 százalékpontos növekedés egyebek mellett annak tudható be, hogy az államkasszából 0,91 milliárd lejt kellett az év végén kifizetni a nagyváradi Micula fivéreknek kárpótlásképpen, továbbá 1,3 milliárd lej ki nem fizetett osztalék volt az állami vállalatoknál. „Két dolog, amit nem tudtunk előrejelezni, és nem tudtunk elkerülni” – magyarázta Florin Cîțu.
Azzal vádolta meg egyúttal az előző kormányt, hogy tavaly év elején túlméretezte a bevételeket azért, hogy mesterségesen 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányt, év közben pedig a beruházásoktól elvett pénzforrásokat, amiből a megnövekedett szociális kiadásokat fedezte.
Cîțu szerint a befektetők bíznak a román gazdaságban, ezt igazolják a nemzetközi pénzpiacokon előnyös feltételek mellett felvett hosszú lejáratú kölcsönök.
Mint ismeretes, az Orban-kabinet már kormányra lépésekor hangsúlyozta, hogy nem lesz tartható a szociáldemokraták által a 2019-es évi állami költségvetés kidolgozásakor kitűzött és a maastrichti
kritériumoknak is megfelelő 2,76 százalékos hiánycél. Ez a 4,6 százalékos deficit viszont az elmúlt kilenc évben a legnagyobbnak számít az országban. Legutóbb 2010-ben, a nemzetközi gazdasági válság idején volt nagyobb a hiány, akkor GDP-arányosan elérte a 6,5 százalékot. 2018-ban 2,88 százalék volt az államháztartási hiány.
Ludovic Orbanék most azzal számolnak, hogy még idén sem tudják az előírásoknak megfelelően 3 százalék alatt tartani a hiányt, a 2020-as büdzsé 3,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
Ugyanakkor a Költségvetési Tanács a napokban figyelmeztette a kormányt, hogy amennyiben nem kezdi el már az idén a fiskális konszolidációt, az év végén 4,6–4,8 százalékra nőhet az államháztartás deficitje, majd 2021-ben 6 százalék fölé, 2022-ben 7 százalék fölé emelkedhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!