Elszámolták. A büdzsében előrejelzettnél 1,84 százalékponttal nagyobb lett a hiány
Fotó: Pixabay.com
A 2019-es évi állami költségvetési hiánya elérte a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékát, ami 0,2 százalékponttal meghaladja a novemberi büdzsékiigazításkor becsült 4,4 százalékot – jelentette be kedden Florin Cîțu pénzügyminiszter.
2020. január 28., 20:142020. január 28., 20:14
„Kicsivel több, mint amit a novemberi kiigazításkor becsültünk, és megvan az is, honnan származik a különbség. Voltak évek alatt felgyűlt számlák, amelyeket ki kellett fizetni” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője. Mint rámutatott, a 0,2 százalékpontos növekedés egyebek mellett annak tudható be, hogy az államkasszából 0,91 milliárd lejt kellett az év végén kifizetni a nagyváradi Micula fivéreknek kárpótlásképpen, továbbá 1,3 milliárd lej ki nem fizetett osztalék volt az állami vállalatoknál. „Két dolog, amit nem tudtunk előrejelezni, és nem tudtunk elkerülni” – magyarázta Florin Cîțu.
Azzal vádolta meg egyúttal az előző kormányt, hogy tavaly év elején túlméretezte a bevételeket azért, hogy mesterségesen 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányt, év közben pedig a beruházásoktól elvett pénzforrásokat, amiből a megnövekedett szociális kiadásokat fedezte.
Cîțu szerint a befektetők bíznak a román gazdaságban, ezt igazolják a nemzetközi pénzpiacokon előnyös feltételek mellett felvett hosszú lejáratú kölcsönök.
Mint ismeretes, az Orban-kabinet már kormányra lépésekor hangsúlyozta, hogy nem lesz tartható a szociáldemokraták által a 2019-es évi állami költségvetés kidolgozásakor kitűzött és a maastrichti
kritériumoknak is megfelelő 2,76 százalékos hiánycél. Ez a 4,6 százalékos deficit viszont az elmúlt kilenc évben a legnagyobbnak számít az országban. Legutóbb 2010-ben, a nemzetközi gazdasági válság idején volt nagyobb a hiány, akkor GDP-arányosan elérte a 6,5 százalékot. 2018-ban 2,88 százalék volt az államháztartási hiány.
Ludovic Orbanék most azzal számolnak, hogy még idén sem tudják az előírásoknak megfelelően 3 százalék alatt tartani a hiányt, a 2020-as büdzsé 3,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
Ugyanakkor a Költségvetési Tanács a napokban figyelmeztette a kormányt, hogy amennyiben nem kezdi el már az idén a fiskális konszolidációt, az év végén 4,6–4,8 százalékra nőhet az államháztartás deficitje, majd 2021-ben 6 százalék fölé, 2022-ben 7 százalék fölé emelkedhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!