Szinte bármit is vásároljuk, mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, mint egy évvel korábban
Fotó: Haáz Vince
A novemberi 7,8 százalékról 8,19 százalékra nőtt az éves infláció 2021 decemberében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból. A nem élelmiszer-termékek 10,73 százalékkal, az élelmiszerek 6,69 százalékkal, a szolgáltatások pedig 4,49 százalékkal drágultak.
2022. január 14., 12:242022. január 14., 12:24
2022. január 14., 12:562022. január 14., 12:56
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a fogyasztói árak 0,7 százalékkal növekedtek decemberben novemberhez képest. A 2020 decemberéhez viszonyított infláció 8,2 százalékos.
A 2021 novemberéhez viszonyított 2021. decemberi harmonizált fogyasztói árindex 100,51 százalékos volt.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében felfelé módosította inflációs előrejelzését, az idei év végére 7,5 százalékos fogyasztóiár-növekedésre számítanak, amely jövő év végére 5,9 százalékra csökken.
Hideget és meleget is hozott a 2022-es esztendő, a zsebbe vágó intézkedések terén vannak pozitívak és negatívak egyaránt. Január 1-jétől nőtt a minimálbér, a nyugdíjpont értéke és a „gyermekpénz” is, de drágul az üzemanyag, és a villamos energia.
A friss adatsorok szerint a földgáz, az étolaj és a burgonya drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben, míg az egyetlen árcsökkenés a légiközlekedést biztosító szolgáltatásban következett be.
Múlt év decemberéhez képest az élelmiszerek közül az étolajon és a burgonyán kívül a legnagyobb mértékben a máléliszt drágult, 14,90 százalékkal, és egyetlen termék ára sem csökkent. Novemberhez mérten 4,42 százalékkal drágult a burgonya és 2,69 százalékkal a gyümölcsök ára. A citrusfélék és más déli gyümölcsök ára viszont 3,1 százalékkal csökkent.
Egyetlen termék ára sem csökkent. Az előző hónaphoz képest az áram 6,27, a hőenergia 2,14, a földgáz 1,44 százalékkal lett drágább. Az üzemanyagok ára viszont 0,78 százalékkal csökkent novemberhez képest.
A szolgáltatások terén a legnagyobb drágulás a postai szolgáltatásokban következett be, 22,50 százalékos, ugyanakkor a víz- és csatornázási díj 8,05 százalékkal nőtt. A repülőjegyek ára 6,38 százalékkal csökkent. Novemberhez mérten a legnagyobb mértékben (19,79%) a légi közlekedés, illetve a postai szolgáltatás (16,08%) drágult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!