Az Országos Statisztikai Intézet is rontotta a román gazdaság idei növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzését
Fotó: Gábos Albin
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) lefelé módosította az idei harmadik negyedévi gazdasági növekedésre vonatozó előrejelzését, miután előző jelentésében úgy becsülte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) stagnálni fog az előző negyedévhez képest.
2024. december 06., 13:152024. december 06., 13:15
A pénteken közölt ideiglenes adatok szerint 2024. harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévhez képest.
Az idei év első kilenc hónapjában a nyers és a szezonálisan kiigazított adatok szerint egyaránt 0,8 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest – áll az Agerpres hírügynökség által idézett tájékoztatásban.
A pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület csütörtöki bejelentése szerint a nagyfokú politikai bizonytalanság miatt novemberben az előző hónaphoz képest csökkent a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Amint arról beszámoltunk, lefele módosította a romániai gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzését friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja is, a projekt kutatói
olyan körülmények között, hogy az év elején még a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos gyarapodását vetítették előre. Ám már szeptemberben kiderült, hogy túlságosan derűlátók voltak, így akkor 1,8 százalékra rontották a prognózist.
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) október második felében rontotta az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az Európai Bizottság pedig november közepén módosította a korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította prognózisát.
Az idei év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 8,7 százalékkal, szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 azonos időszakához képest – közölte a statisztikai intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!