A tavalyi választási szuperévben jegyzettnél magasabb költségvetési hiányt csak 2009-ben, illetve a koronavírus-világjárvány évében, 2020-ban jegyeztek
Fotó: Pixabay
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
2025. január 30., 09:002025. január 30., 09:00
A tavalyi választási szuperévben a költségvetés bevétele 574,60 milliárd lej volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint 2023-ban. A kiadások 727,32 milliárd lejre rúgtak. Ez nominálisan 19,1 százalékkal nagyobb összeg, mint az előző évi kiadások és a GDP 41,22 százalékának felelt meg, szemben a 2023-as 38,06 százaléknál – idézi az Agerpres hírügynökség a hivatalos tájékoztatást.
Abszolút számokban kifejezve 152,72 milliárd lejt tett ki a hiány 2024 végén, míg egy évvel korábban 90,06 milliárd lej volt.
Mint ismeretes, Tánczos Barna pénzügyminiszter kinevezését követően már jelezte, hogy a tavalyi költségvetési hiány 8,6 százalék körül fog alakulni.
Ehhez képest a 2024-es évi állami költségvetés eredetileg 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt. Ám menet közben a Ciolacu-kabinet is kénytelen volt beismerni, hogy ezt lehetetlenség tartani, és 6,94 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság azonban már az év vége felé látta, hogy a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább volt a Költségvetési Tanács, amely azt prognosztizálta, hogy Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni a 2024-es évet.
aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.
Románia amúgy már 2020 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az uniós szabályoknak megfelelően csökkentenie kell költségvetési hiányát.
Amint arról korábban írtunk, január 21-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin Tanács) elfogadta az ország középtávú költségvetési-strukturális tervére és a túlzottdeficit-eljárásra vonatkozó ajánlásokat, vagyis
„Románia bizalmat kapott az EU Tanácsától a fokozatos költségvetési konszolidáció megvalósításához. Óriási lehetőség, hogy a tárgyalások eredményeként 4 év helyett 7 év áll rendelkezésünkre az előző kormány fenntarthatatlan döntései miatt felhalmozódott költségvetési hiány kiigazítására. Ez a fokozatos csökkentés lehetővé teszi a beruházások folytatását, a gazdasági növekedés támogatását, és világos utat jelöl ki az állam karcsúsítására” – nyilatkozta Tánczos Barna az Ecofin Tanács ülését követően. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben rámutatott, a terv jóváhagyása elhárítja az európai uniós források felfüggesztésének kockázatát, így továbbra is rendelkezésükre állnak az EU-s források autópályák, utak, kórházak, iskolák, valamint víz- és csatornahálózatok építésére és települések fejlesztésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!