
Fotó: A szerző felvétele
2012. január 23., 07:282012. január 23., 07:28
– A romániai üzletemberek egy része szerint a diplomáciának jobban be kellene avatkoznia a gazdasági kapcsolatokba. Úgy érzi, hogy a hazai és különösképpen a romániai magyar diplomácia adós maradt ilyen szempontból?
– Ha megfigyeljük a nagy múlttal rendelkező nyugati országok diplomáciai tevékenységét, akkor háromféle, nagy területet felölelő tevékenységet emelhetünk ki. Az első a biztonságpolitikára fókuszál, a második a jólét megteremtésére helyezi a hangsúlyt, a harmadik pedig a gazdaság folyamatos növekedésének garantálását tartja szem előtt. A közép-európai országokra, de főként Romániára az jellemző, hogy a biztonságpolitika és az integrációs törekvések nagyon erősek, ellenben a gazdasági növekedést célzó intézkedések szavatolása szinte teljes egészében hiányzik. Ezen valóban el kellene gondolkodni.
– Egy másik vállalkozói szemlélet szerint a cégtulajdonosok jobban teszik, ha vállalják a kezdetekkel járó kockázatokat, és semmiként nem kérik a politikum támogatását. Merthogy amibe beleártja magát a politikum meg a politikus, annak jó vége nem lehet. Magyarán azt mondták: a politikus is csak akkor segítőkész, ha lefölözheti a maga részét.
– Tisztázzunk valamit: a diplomácia az nem politikum; a diplomácia elsősorban szakembereket és nem politikusokat jelent. Olyanokat, akik a külpolitikában, a gazdaságban jelentős jártassággal bírnak, és akiknek nemcsak arra kellene mandátumot adni, hogy az államok közötti kapcsolatokat erősítsék, hanem a gazdaság növekedéséhez is próbáljanak meg hozzájárulni. Mindenekelőtt kapcsolatok létesítésével, de akár a piac felkutatásával is. Rengeteg lefedetlen terület van, különösképpen a volt szocialista államokban.
– Azt akarja mondani, hogy Romániának elsősorban a volt szocialista országok piacán lenne „keresnivalója”?
– Az már teljesen nyilvánvaló, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező nyugati országok nem kezelik túlságosan barátságosan a volt szocialista államokat. Az egykori varsói tömb tagjai sokkal inkább elfogadják, megértik egymás gazdaságát és helyzetét. Viszszatérve a kérdésre: igen, ezekre a piacokra kellene jobban odafigyelni.
– Az RMDSZ markáns képviselőjeként mennyire elégedett azzal, amit a szövetség és annak diplomáciai vonala tett az erdélyi magyar vállalkozókért? Sikerült elegendő magyarországi befektetőt vonzani Erdélybe? Illetve tudtak kellő külföldi piacot teremteni az itteni vállalkozóknak?
– A romániai magyar és az anyaországi gazdasági kapcsolatok már régen túl vannak azon, hogy a politikum vagy a diplomácia segítségére szorulnának. Olyan széles és átszőtt hálózatot hoztak létre az elmúlt két évtized alatt, hogy ma már mindenki képes politikai mankó nélkül is járni a maga útját. Önkormányzataink által nekünk inkább arra kellene odafigyelnünk, hogy Erdélyben, elsősorban a régió magyarlakta területein működjenek az olyan stratégiai közpolitikák és beruházások, amelyek képesek irányt jelezni a piac gazdasági szereplőinek.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.