A varsói tömb felé kellene nyitni – interjú Korodi Attilával

– A romániai üzletemberek egy része szerint a diplomáciának jobban be kellene avatkoznia a gazdasági kapcsolatokba. Úgy érzi, hogy a hazai és különösképpen a romániai magyar diplomácia adós maradt ilyen szempontból?

– Ha megfigyeljük a nagy múlttal rendelkező nyugati országok diplomáciai tevékenységét, akkor háromféle, nagy területet felölelő tevékenységet emelhetünk ki. Az első a biztonságpolitikára fókuszál, a második a jólét megteremtésére helyezi a hangsúlyt, a harmadik pedig a gazdaság folyamatos növekedésének garantálását tartja szem előtt. A közép-európai országokra, de főként Romániára az jellemző, hogy a biztonságpolitika és az integrációs törekvések nagyon erősek, ellenben a gazdasági növekedést célzó intézkedések szavatolása szinte teljes egészében hiányzik. Ezen valóban el kellene gondolkodni. 

– Egy másik vállalkozói szemlélet szerint a cégtulajdonosok jobban teszik, ha vállalják a kezdetekkel járó kockázatokat, és semmiként nem kérik a politikum támogatását. Merthogy amibe beleártja magát a politikum meg a politikus, annak jó vége nem lehet. Magyarán azt mondták: a politikus is csak akkor segítőkész, ha lefölözheti a maga részét.

– Tisztázzunk valamit: a diplomácia az nem politikum; a diplomácia elsősorban szakembereket és nem politikusokat jelent. Olyanokat, akik a külpolitikában, a gazdaságban jelentős jártassággal bírnak, és akiknek nemcsak arra kellene mandátumot adni, hogy az államok közötti kapcsolatokat erősítsék, hanem a gazdaság növekedéséhez is próbáljanak meg hozzájárulni. Mindenekelőtt kapcsolatok létesítésével, de akár a piac felkutatásával is. Rengeteg lefedetlen terület van, különösképpen a volt szocialista államokban.

– Azt akarja mondani, hogy Romániának elsősorban a volt szocialista országok piacán lenne „keresnivalója”?

– Az már teljesen nyilvánvaló, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező nyugati országok nem kezelik túlságosan barátságosan a volt szocialista államokat. Az egykori varsói tömb tagjai sokkal inkább elfogadják, megértik egymás gazdaságát és helyzetét. Viszszatérve a kérdésre: igen, ezekre a piacokra kellene jobban odafigyelni.

– Az RMDSZ markáns képviselőjeként mennyire elégedett azzal, amit a szövetség és annak diplomáciai vonala tett az erdélyi magyar vállalkozókért?  Sikerült elegendő magyarországi befektetőt vonzani Erdélybe? Illetve tudtak kellő külföldi piacot teremteni az itteni vállalkozóknak?

– A romániai magyar és az anyaországi gazdasági kapcsolatok már régen túl vannak azon, hogy a politikum vagy a diplomácia segítségére szorulnának. Olyan széles és átszőtt hálózatot hoztak létre az elmúlt két évtized alatt, hogy ma már mindenki képes politikai mankó nélkül is járni a maga útját. Önkormányzataink által nekünk inkább arra kellene odafigyelnünk, hogy Erdélyben, elsősorban a régió magyarlakta területein működjenek az olyan stratégiai közpolitikák és beruházások, amelyek képesek irányt jelezni a piac gazdasági szereplőinek.