
Fotó: A szerző felvétele
2012. január 23., 07:282012. január 23., 07:28
– A romániai üzletemberek egy része szerint a diplomáciának jobban be kellene avatkoznia a gazdasági kapcsolatokba. Úgy érzi, hogy a hazai és különösképpen a romániai magyar diplomácia adós maradt ilyen szempontból?
– Ha megfigyeljük a nagy múlttal rendelkező nyugati országok diplomáciai tevékenységét, akkor háromféle, nagy területet felölelő tevékenységet emelhetünk ki. Az első a biztonságpolitikára fókuszál, a második a jólét megteremtésére helyezi a hangsúlyt, a harmadik pedig a gazdaság folyamatos növekedésének garantálását tartja szem előtt. A közép-európai országokra, de főként Romániára az jellemző, hogy a biztonságpolitika és az integrációs törekvések nagyon erősek, ellenben a gazdasági növekedést célzó intézkedések szavatolása szinte teljes egészében hiányzik. Ezen valóban el kellene gondolkodni.
– Egy másik vállalkozói szemlélet szerint a cégtulajdonosok jobban teszik, ha vállalják a kezdetekkel járó kockázatokat, és semmiként nem kérik a politikum támogatását. Merthogy amibe beleártja magát a politikum meg a politikus, annak jó vége nem lehet. Magyarán azt mondták: a politikus is csak akkor segítőkész, ha lefölözheti a maga részét.
– Tisztázzunk valamit: a diplomácia az nem politikum; a diplomácia elsősorban szakembereket és nem politikusokat jelent. Olyanokat, akik a külpolitikában, a gazdaságban jelentős jártassággal bírnak, és akiknek nemcsak arra kellene mandátumot adni, hogy az államok közötti kapcsolatokat erősítsék, hanem a gazdaság növekedéséhez is próbáljanak meg hozzájárulni. Mindenekelőtt kapcsolatok létesítésével, de akár a piac felkutatásával is. Rengeteg lefedetlen terület van, különösképpen a volt szocialista államokban.
– Azt akarja mondani, hogy Romániának elsősorban a volt szocialista országok piacán lenne „keresnivalója”?
– Az már teljesen nyilvánvaló, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező nyugati országok nem kezelik túlságosan barátságosan a volt szocialista államokat. Az egykori varsói tömb tagjai sokkal inkább elfogadják, megértik egymás gazdaságát és helyzetét. Viszszatérve a kérdésre: igen, ezekre a piacokra kellene jobban odafigyelni.
– Az RMDSZ markáns képviselőjeként mennyire elégedett azzal, amit a szövetség és annak diplomáciai vonala tett az erdélyi magyar vállalkozókért? Sikerült elegendő magyarországi befektetőt vonzani Erdélybe? Illetve tudtak kellő külföldi piacot teremteni az itteni vállalkozóknak?
– A romániai magyar és az anyaországi gazdasági kapcsolatok már régen túl vannak azon, hogy a politikum vagy a diplomácia segítségére szorulnának. Olyan széles és átszőtt hálózatot hoztak létre az elmúlt két évtized alatt, hogy ma már mindenki képes politikai mankó nélkül is járni a maga útját. Önkormányzataink által nekünk inkább arra kellene odafigyelnünk, hogy Erdélyben, elsősorban a régió magyarlakta területein működjenek az olyan stratégiai közpolitikák és beruházások, amelyek képesek irányt jelezni a piac gazdasági szereplőinek.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.