
Fotó: A szerző felvétele
2012. január 23., 07:282012. január 23., 07:28
– A romániai üzletemberek egy része szerint a diplomáciának jobban be kellene avatkoznia a gazdasági kapcsolatokba. Úgy érzi, hogy a hazai és különösképpen a romániai magyar diplomácia adós maradt ilyen szempontból?
– Ha megfigyeljük a nagy múlttal rendelkező nyugati országok diplomáciai tevékenységét, akkor háromféle, nagy területet felölelő tevékenységet emelhetünk ki. Az első a biztonságpolitikára fókuszál, a második a jólét megteremtésére helyezi a hangsúlyt, a harmadik pedig a gazdaság folyamatos növekedésének garantálását tartja szem előtt. A közép-európai országokra, de főként Romániára az jellemző, hogy a biztonságpolitika és az integrációs törekvések nagyon erősek, ellenben a gazdasági növekedést célzó intézkedések szavatolása szinte teljes egészében hiányzik. Ezen valóban el kellene gondolkodni.
– Egy másik vállalkozói szemlélet szerint a cégtulajdonosok jobban teszik, ha vállalják a kezdetekkel járó kockázatokat, és semmiként nem kérik a politikum támogatását. Merthogy amibe beleártja magát a politikum meg a politikus, annak jó vége nem lehet. Magyarán azt mondták: a politikus is csak akkor segítőkész, ha lefölözheti a maga részét.
– Tisztázzunk valamit: a diplomácia az nem politikum; a diplomácia elsősorban szakembereket és nem politikusokat jelent. Olyanokat, akik a külpolitikában, a gazdaságban jelentős jártassággal bírnak, és akiknek nemcsak arra kellene mandátumot adni, hogy az államok közötti kapcsolatokat erősítsék, hanem a gazdaság növekedéséhez is próbáljanak meg hozzájárulni. Mindenekelőtt kapcsolatok létesítésével, de akár a piac felkutatásával is. Rengeteg lefedetlen terület van, különösképpen a volt szocialista államokban.
– Azt akarja mondani, hogy Romániának elsősorban a volt szocialista országok piacán lenne „keresnivalója”?
– Az már teljesen nyilvánvaló, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező nyugati országok nem kezelik túlságosan barátságosan a volt szocialista államokat. Az egykori varsói tömb tagjai sokkal inkább elfogadják, megértik egymás gazdaságát és helyzetét. Viszszatérve a kérdésre: igen, ezekre a piacokra kellene jobban odafigyelni.
– Az RMDSZ markáns képviselőjeként mennyire elégedett azzal, amit a szövetség és annak diplomáciai vonala tett az erdélyi magyar vállalkozókért? Sikerült elegendő magyarországi befektetőt vonzani Erdélybe? Illetve tudtak kellő külföldi piacot teremteni az itteni vállalkozóknak?
– A romániai magyar és az anyaországi gazdasági kapcsolatok már régen túl vannak azon, hogy a politikum vagy a diplomácia segítségére szorulnának. Olyan széles és átszőtt hálózatot hoztak létre az elmúlt két évtized alatt, hogy ma már mindenki képes politikai mankó nélkül is járni a maga útját. Önkormányzataink által nekünk inkább arra kellene odafigyelnünk, hogy Erdélyben, elsősorban a régió magyarlakta területein működjenek az olyan stratégiai közpolitikák és beruházások, amelyek képesek irányt jelezni a piac gazdasági szereplőinek.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.