
A magyarországi vállalkozók igényét próbálta kielégíteni a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, amikor úgy döntött, hogy Bukarestben is megveti a lábát – mondta el érdeklődésünkre Csigi Levente, a vegyes kamara ügyvezetője.
2015. január 19., 19:362015. január 19., 19:36
2015. január 20., 18:182015. január 20., 18:18
„Erdélyen kívül is van piac, a román piacra is be lehet törni, Bukarestben ráadásul nagyobb vállalkozások vannak, több a pénz. Szerintem ennek lesz eredménye, hiszen Magyarország számára Románia a második legnagyobb exportpiac” – tette hozzá.
„Már régóta beszélünk róla, a legutóbbi elnökségi ülésen döntöttünk úgy, hogy Bukarestben és Budapesten is irodát nyitunk. Azoknak a vállalkozóknak, akiknek például egy-két napos dolguk van Bukarestben, legyen egy irodájuk, ahová bemehetnek, és akár ott is találkozhatnak ügyfeleikkel. Igény esetén ott is meg tudunk nekik szervezni üzleti találkozókat” – magyarázta a vegyes kamara ügyvezetője.
Emlékeztetett, a 2006-ban alapított vegyes kamara feladatai közé tartozott a két ország kis- és közepes vállalkozásai közötti kapcsolatrendszer megteremtése.
Mint ismeretes, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat program 2012 májusában indult. A vállalkozásfejlesztő irodák nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence több országában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában is megnyíltak. Egyrészt az volt a céljuk, hogy a magyarországi vállalkozóknak exportálási lehetőséget biztosítsanak, illetve értesüljenek a szomszédos országok befektetési lehetőségeiről, továbbá az is a célok közé tartozott, hogy azoknak az erdélyi, romániai cégeknek is közvetítsenek, akik Magyarországon keresnek kapcsolatokat.
Csigi Levente tájékoztatása szerint olyanra is volt példa, hogy egy romániai vállalkozás nem Magyarországon, hanem épp Szlovákiában keresett partnert, de mivel a különböző országok irodahálózatai kapcsolódnak egymáshoz, segíteni tudtak.
Tevékenységüket firtató kérdésünkre az ügyvezető ugyanakkor elmondta, az elmúlt két és fél évben a Kárpát Régió Üzleti Hálózat olyan szakmai programokat is szervezett, amelyek a helyi vállalkozóknak szóltak. Ezek egyrészt remek alkalmak voltak arra, hogy a romániai és magyarországi vállalkozói kör megismerje egymást, de arra is volt példa, hogy kolozsvári vállalkozók ismerkedtek meg kolozsvári vállalkozókkal.
Érdeklődőkből sem volt hiány az öt irodában Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Volt olyan vállalkozó is – ecsetelte Csigi –, aki mind az öt városban igényelt találkozókat. Rendszeresen jártak ugyanakkor Magyarországra, ahol előadásokat tartottak az erdélyi befektetési lehetőségekről. Bár pontos kimutatás nem készült erről, Csigi elmondása szerint százas nagyságrendben köttettek eddig sikeres üzletek az irodahálózat közvetítésének köszönhetően.
Ami a jövőben terveket illeti, számos szakmai programot kívánnak szervezni, így mindenképpen szeretnék idén is megrendezni a kolozsvári román–magyar üzletember-találkozót. Ugyanakkor idén felújítanák a tavaly elmaradt, de egy évvel korábban sikeresnek bizonyuló agrárkonferenciát. Ami viszont már biztos, február 26-án Bukarestben szerveznek a Romániai Magyar Üzleti Egyesülettel közösen egy konferenciát.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!