
A magyarországi vállalkozók igényét próbálta kielégíteni a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, amikor úgy döntött, hogy Bukarestben is megveti a lábát – mondta el érdeklődésünkre Csigi Levente, a vegyes kamara ügyvezetője.
2015. január 19., 19:362015. január 19., 19:36
2015. január 20., 18:182015. január 20., 18:18
„Erdélyen kívül is van piac, a román piacra is be lehet törni, Bukarestben ráadásul nagyobb vállalkozások vannak, több a pénz. Szerintem ennek lesz eredménye, hiszen Magyarország számára Románia a második legnagyobb exportpiac” – tette hozzá.
„Már régóta beszélünk róla, a legutóbbi elnökségi ülésen döntöttünk úgy, hogy Bukarestben és Budapesten is irodát nyitunk. Azoknak a vállalkozóknak, akiknek például egy-két napos dolguk van Bukarestben, legyen egy irodájuk, ahová bemehetnek, és akár ott is találkozhatnak ügyfeleikkel. Igény esetén ott is meg tudunk nekik szervezni üzleti találkozókat” – magyarázta a vegyes kamara ügyvezetője.
Emlékeztetett, a 2006-ban alapított vegyes kamara feladatai közé tartozott a két ország kis- és közepes vállalkozásai közötti kapcsolatrendszer megteremtése.
Mint ismeretes, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat program 2012 májusában indult. A vállalkozásfejlesztő irodák nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence több országában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában is megnyíltak. Egyrészt az volt a céljuk, hogy a magyarországi vállalkozóknak exportálási lehetőséget biztosítsanak, illetve értesüljenek a szomszédos országok befektetési lehetőségeiről, továbbá az is a célok közé tartozott, hogy azoknak az erdélyi, romániai cégeknek is közvetítsenek, akik Magyarországon keresnek kapcsolatokat.
Csigi Levente tájékoztatása szerint olyanra is volt példa, hogy egy romániai vállalkozás nem Magyarországon, hanem épp Szlovákiában keresett partnert, de mivel a különböző országok irodahálózatai kapcsolódnak egymáshoz, segíteni tudtak.
Tevékenységüket firtató kérdésünkre az ügyvezető ugyanakkor elmondta, az elmúlt két és fél évben a Kárpát Régió Üzleti Hálózat olyan szakmai programokat is szervezett, amelyek a helyi vállalkozóknak szóltak. Ezek egyrészt remek alkalmak voltak arra, hogy a romániai és magyarországi vállalkozói kör megismerje egymást, de arra is volt példa, hogy kolozsvári vállalkozók ismerkedtek meg kolozsvári vállalkozókkal.
Érdeklődőkből sem volt hiány az öt irodában Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Volt olyan vállalkozó is – ecsetelte Csigi –, aki mind az öt városban igényelt találkozókat. Rendszeresen jártak ugyanakkor Magyarországra, ahol előadásokat tartottak az erdélyi befektetési lehetőségekről. Bár pontos kimutatás nem készült erről, Csigi elmondása szerint százas nagyságrendben köttettek eddig sikeres üzletek az irodahálózat közvetítésének köszönhetően.
Ami a jövőben terveket illeti, számos szakmai programot kívánnak szervezni, így mindenképpen szeretnék idén is megrendezni a kolozsvári román–magyar üzletember-találkozót. Ugyanakkor idén felújítanák a tavaly elmaradt, de egy évvel korábban sikeresnek bizonyuló agrárkonferenciát. Ami viszont már biztos, február 26-án Bukarestben szerveznek a Romániai Magyar Üzleti Egyesülettel közösen egy konferenciát.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!