
2012. május 18., 09:042012. május 18., 09:04
Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter elmondása szerint ugyanis azt tervezik, hogy megtartják 2013-ban is a 16 százalékos egységes adókulcsot, azonban az 1600 lejnél kevesebbet keresőknek ennél kevesebb jövedelemadót kell majd fizetniük. Mint a tárcavezető részletezte, első lépésként 800 lejre emelik a minimálbért, ezután pedig az adó csak 8 százalékos lesz. Aki 800 és 1600 lej között keres, attól 12 százalékot tartanak vissza.
Eközben 1600 lej felett marad a 16 százalékos adókulcs. Ez a 16 százalék lesz a legmagasabb adó egyébként a kormány képviselője szerint, s továbbra is az egységes adókulcs nevet fogja viselni, mivel ez marad 2013 után is a profitadó és más hasonló adónemek szintje. További kedvezmény lehet ugyanakkor a munkavállalók számára a Ponta-kabinet másik beígért lépése, ami szerint 5 százalékra kellene csökkenteni a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásának a mértékét.
„A progresszív adózás elvileg azt jelenti, hogy kisebb jövedelmekből kevesebbet, a nagyobb jövedelmekből többet vesznek el, ez pedig nagyon időszerű Romániában” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb háromszéki elnöke. Mint rámutatott, az országban a különböző társadalmi rétegek látványosan eltávolodtak egymástól, a szegények nagyon szegények, a gazdagok pedig nagyon gazdagok lettek, ezért időszerű szerinte bevezetni a progresszív adózást, és több pénzt hagyni a szegények zsebében.
A vállalkozói szférának is jót tennének a tervezett intézkedések – vallja Herman Rosner, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Mint lapunk megkeresésére elmondta, az egész Európai Unióban Romániában sújtja legnagyobb adóteher a fizetéseket, ezen pedig szerinte változtatni kell. A gazdasági szakember elmondása szerint ugyanis a hazai bérek olyan mértékben megadózottak, hogy az lehetetlenné teszi a fizetések emelését.
„Csődbe juttatná a vállalatok többségét, ha ilyen adórendszer mellett növelnék a fizetéseket, viszont az alacsony bérek miatt csökkent a vásárlóerő, a megtermelt árut nehezen lehet értékesíteni. Ez egy ördögi kör. A romániai cégeknek fenn kell maradniuk a külföldi piacon is, ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha a termékeiket versenyképes áron kínálják. Így a fizetésekre kirótt hatalmas adók miatt ezt csak minimálbér mellett tudják megtenni” – fogalmazta meg Rosner.
A kamaraelnök ugyanakkor elmondta, még nem tanulmányozta a progresszív adózás következményeit, ám szerinte egyértelmű, hogy a fizetés utáni adók csökkentésével és a technológiai fejlesztések támogatásával tudná a kormány leghatékonyabban segíteni a vállalkozói szférát.
Egyértelműen szkeptikusan állnak hozzá a bejelentésekhez a Krónika által megszólaltatott gazdasági elemzők. „Szögezzük le, hogy ezek egyelőre csak tervek, amelyet a választási győzelem esetén, azaz legkorábban 2013-tól ültethetnek gyakorlatba. Kérdés, hogy ezeket a lépéseket Nemzetközi Valutaalap engedélyezi-e, mert az IMF, finoman fogalmazva, sem kacérkodott ilyen megoldásokkal” – kommentálta a Krónikának Victor Ponta adórendszer-átalakítási terveit Ilie Şerbănescu gazdasági elemző.
Hozzáfűzte: a szociálliberális pártszövetség eddig semmi mást nem tett, mint végrehajtotta a valutaalap programját. Szerinte a közalkalmazottak 8 százalékos béremelését a Boc- vagy az Ungureanu-kormány is meglépte volna, ugyanis erre áldását adta az IMF. Ami a progresszív adózás bevezetését illeti, Şerbănescu úgy nyilatkozott: enélkül elképzelhetetlen a változás. Azonban a szakember szerint Romániában jelenleg nem az adó, hanem a társadalombiztosítási hozzájárulás jelenti a problémát.
„Az adókulcs csökkentése nem elég az új munkahelyek megteremtéséhez, az adócsalók sem az adót, hanem a társadalombiztosítási járulékok befizetését próbálják elkerülni” – összegzett Şerbănescu.
Minden bizonnyal választási kampányfogásról van szó, ezért nehéz kommentálni a Ponta-kormány háromkulcsos adórendszerre vonatkozó elképzelését – fogalmazott a Krónika megkeresésére Pajzos Csaba nagyváradi gazdasági szakértő, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője.
„Jelenleg semmiképpen nem olyan az ország gazdasági helyzete, hogy egyes adófajták csökkenését meg lehetne engedni, a költségvetési állapot nem ezt követelné meg. A kormány egyébként is egymilliárd eurós hitel felvételére készül, amelyből a nyugdíjak visszaállítását, illetve a béremelést finanszírozná, ilyen körülmények között terhet jelentene az országnak a progresszív adózás bevezetése, kifejezetten rontaná a költségvetés helyzetét” – magyarázta Pajzos.
A szakember szerint a kormánynak ehelyett inkább gazdaságélénkítő, valamint vállalkozóbarát stratégiákat kellene kidolgoznia. Mint mondta, szakértőként nem látja, hogy a tervezett intézkedések hogyan javítanák az ország gazdasági helyzetét, amely jelenleg recesszióban van.
„Most valóban szükség van konkrét intézkedésekre, a költségvetési politikához azonban nem egyoldalúan kellene közelíteni. Egyszerűen senki nem beszél olyan tervekről, amelyek a recessziós folyamatot megállítanák, vagy esetleg megfordítanák, új szaktárcák alakultak, de ezekről sem tudni, hogy pontosan mi a hatáskörük, feladatuk. Amíg nem kapunk választ ezen kérdésekre, tulajdonképpen nincs miről beszélni” – mutatott rá Pajzos.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.