
2012. május 18., 09:042012. május 18., 09:04
Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter elmondása szerint ugyanis azt tervezik, hogy megtartják 2013-ban is a 16 százalékos egységes adókulcsot, azonban az 1600 lejnél kevesebbet keresőknek ennél kevesebb jövedelemadót kell majd fizetniük. Mint a tárcavezető részletezte, első lépésként 800 lejre emelik a minimálbért, ezután pedig az adó csak 8 százalékos lesz. Aki 800 és 1600 lej között keres, attól 12 százalékot tartanak vissza.
Eközben 1600 lej felett marad a 16 százalékos adókulcs. Ez a 16 százalék lesz a legmagasabb adó egyébként a kormány képviselője szerint, s továbbra is az egységes adókulcs nevet fogja viselni, mivel ez marad 2013 után is a profitadó és más hasonló adónemek szintje. További kedvezmény lehet ugyanakkor a munkavállalók számára a Ponta-kabinet másik beígért lépése, ami szerint 5 százalékra kellene csökkenteni a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásának a mértékét.
„A progresszív adózás elvileg azt jelenti, hogy kisebb jövedelmekből kevesebbet, a nagyobb jövedelmekből többet vesznek el, ez pedig nagyon időszerű Romániában” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb háromszéki elnöke. Mint rámutatott, az országban a különböző társadalmi rétegek látványosan eltávolodtak egymástól, a szegények nagyon szegények, a gazdagok pedig nagyon gazdagok lettek, ezért időszerű szerinte bevezetni a progresszív adózást, és több pénzt hagyni a szegények zsebében.
A vállalkozói szférának is jót tennének a tervezett intézkedések – vallja Herman Rosner, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Mint lapunk megkeresésére elmondta, az egész Európai Unióban Romániában sújtja legnagyobb adóteher a fizetéseket, ezen pedig szerinte változtatni kell. A gazdasági szakember elmondása szerint ugyanis a hazai bérek olyan mértékben megadózottak, hogy az lehetetlenné teszi a fizetések emelését.
„Csődbe juttatná a vállalatok többségét, ha ilyen adórendszer mellett növelnék a fizetéseket, viszont az alacsony bérek miatt csökkent a vásárlóerő, a megtermelt árut nehezen lehet értékesíteni. Ez egy ördögi kör. A romániai cégeknek fenn kell maradniuk a külföldi piacon is, ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha a termékeiket versenyképes áron kínálják. Így a fizetésekre kirótt hatalmas adók miatt ezt csak minimálbér mellett tudják megtenni” – fogalmazta meg Rosner.
A kamaraelnök ugyanakkor elmondta, még nem tanulmányozta a progresszív adózás következményeit, ám szerinte egyértelmű, hogy a fizetés utáni adók csökkentésével és a technológiai fejlesztések támogatásával tudná a kormány leghatékonyabban segíteni a vállalkozói szférát.
Egyértelműen szkeptikusan állnak hozzá a bejelentésekhez a Krónika által megszólaltatott gazdasági elemzők. „Szögezzük le, hogy ezek egyelőre csak tervek, amelyet a választási győzelem esetén, azaz legkorábban 2013-tól ültethetnek gyakorlatba. Kérdés, hogy ezeket a lépéseket Nemzetközi Valutaalap engedélyezi-e, mert az IMF, finoman fogalmazva, sem kacérkodott ilyen megoldásokkal” – kommentálta a Krónikának Victor Ponta adórendszer-átalakítási terveit Ilie Şerbănescu gazdasági elemző.
Hozzáfűzte: a szociálliberális pártszövetség eddig semmi mást nem tett, mint végrehajtotta a valutaalap programját. Szerinte a közalkalmazottak 8 százalékos béremelését a Boc- vagy az Ungureanu-kormány is meglépte volna, ugyanis erre áldását adta az IMF. Ami a progresszív adózás bevezetését illeti, Şerbănescu úgy nyilatkozott: enélkül elképzelhetetlen a változás. Azonban a szakember szerint Romániában jelenleg nem az adó, hanem a társadalombiztosítási hozzájárulás jelenti a problémát.
„Az adókulcs csökkentése nem elég az új munkahelyek megteremtéséhez, az adócsalók sem az adót, hanem a társadalombiztosítási járulékok befizetését próbálják elkerülni” – összegzett Şerbănescu.
Minden bizonnyal választási kampányfogásról van szó, ezért nehéz kommentálni a Ponta-kormány háromkulcsos adórendszerre vonatkozó elképzelését – fogalmazott a Krónika megkeresésére Pajzos Csaba nagyváradi gazdasági szakértő, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője.
„Jelenleg semmiképpen nem olyan az ország gazdasági helyzete, hogy egyes adófajták csökkenését meg lehetne engedni, a költségvetési állapot nem ezt követelné meg. A kormány egyébként is egymilliárd eurós hitel felvételére készül, amelyből a nyugdíjak visszaállítását, illetve a béremelést finanszírozná, ilyen körülmények között terhet jelentene az országnak a progresszív adózás bevezetése, kifejezetten rontaná a költségvetés helyzetét” – magyarázta Pajzos.
A szakember szerint a kormánynak ehelyett inkább gazdaságélénkítő, valamint vállalkozóbarát stratégiákat kellene kidolgoznia. Mint mondta, szakértőként nem látja, hogy a tervezett intézkedések hogyan javítanák az ország gazdasági helyzetét, amely jelenleg recesszióban van.
„Most valóban szükség van konkrét intézkedésekre, a költségvetési politikához azonban nem egyoldalúan kellene közelíteni. Egyszerűen senki nem beszél olyan tervekről, amelyek a recessziós folyamatot megállítanák, vagy esetleg megfordítanák, új szaktárcák alakultak, de ezekről sem tudni, hogy pontosan mi a hatáskörük, feladatuk. Amíg nem kapunk választ ezen kérdésekre, tulajdonképpen nincs miről beszélni” – mutatott rá Pajzos.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.