
2012. május 18., 09:042012. május 18., 09:04
Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter elmondása szerint ugyanis azt tervezik, hogy megtartják 2013-ban is a 16 százalékos egységes adókulcsot, azonban az 1600 lejnél kevesebbet keresőknek ennél kevesebb jövedelemadót kell majd fizetniük. Mint a tárcavezető részletezte, első lépésként 800 lejre emelik a minimálbért, ezután pedig az adó csak 8 százalékos lesz. Aki 800 és 1600 lej között keres, attól 12 százalékot tartanak vissza.
Eközben 1600 lej felett marad a 16 százalékos adókulcs. Ez a 16 százalék lesz a legmagasabb adó egyébként a kormány képviselője szerint, s továbbra is az egységes adókulcs nevet fogja viselni, mivel ez marad 2013 után is a profitadó és más hasonló adónemek szintje. További kedvezmény lehet ugyanakkor a munkavállalók számára a Ponta-kabinet másik beígért lépése, ami szerint 5 százalékra kellene csökkenteni a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásának a mértékét.
„A progresszív adózás elvileg azt jelenti, hogy kisebb jövedelmekből kevesebbet, a nagyobb jövedelmekből többet vesznek el, ez pedig nagyon időszerű Romániában” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb háromszéki elnöke. Mint rámutatott, az országban a különböző társadalmi rétegek látványosan eltávolodtak egymástól, a szegények nagyon szegények, a gazdagok pedig nagyon gazdagok lettek, ezért időszerű szerinte bevezetni a progresszív adózást, és több pénzt hagyni a szegények zsebében.
A vállalkozói szférának is jót tennének a tervezett intézkedések – vallja Herman Rosner, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Mint lapunk megkeresésére elmondta, az egész Európai Unióban Romániában sújtja legnagyobb adóteher a fizetéseket, ezen pedig szerinte változtatni kell. A gazdasági szakember elmondása szerint ugyanis a hazai bérek olyan mértékben megadózottak, hogy az lehetetlenné teszi a fizetések emelését.
„Csődbe juttatná a vállalatok többségét, ha ilyen adórendszer mellett növelnék a fizetéseket, viszont az alacsony bérek miatt csökkent a vásárlóerő, a megtermelt árut nehezen lehet értékesíteni. Ez egy ördögi kör. A romániai cégeknek fenn kell maradniuk a külföldi piacon is, ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha a termékeiket versenyképes áron kínálják. Így a fizetésekre kirótt hatalmas adók miatt ezt csak minimálbér mellett tudják megtenni” – fogalmazta meg Rosner.
A kamaraelnök ugyanakkor elmondta, még nem tanulmányozta a progresszív adózás következményeit, ám szerinte egyértelmű, hogy a fizetés utáni adók csökkentésével és a technológiai fejlesztések támogatásával tudná a kormány leghatékonyabban segíteni a vállalkozói szférát.
Egyértelműen szkeptikusan állnak hozzá a bejelentésekhez a Krónika által megszólaltatott gazdasági elemzők. „Szögezzük le, hogy ezek egyelőre csak tervek, amelyet a választási győzelem esetén, azaz legkorábban 2013-tól ültethetnek gyakorlatba. Kérdés, hogy ezeket a lépéseket Nemzetközi Valutaalap engedélyezi-e, mert az IMF, finoman fogalmazva, sem kacérkodott ilyen megoldásokkal” – kommentálta a Krónikának Victor Ponta adórendszer-átalakítási terveit Ilie Şerbănescu gazdasági elemző.
Hozzáfűzte: a szociálliberális pártszövetség eddig semmi mást nem tett, mint végrehajtotta a valutaalap programját. Szerinte a közalkalmazottak 8 százalékos béremelését a Boc- vagy az Ungureanu-kormány is meglépte volna, ugyanis erre áldását adta az IMF. Ami a progresszív adózás bevezetését illeti, Şerbănescu úgy nyilatkozott: enélkül elképzelhetetlen a változás. Azonban a szakember szerint Romániában jelenleg nem az adó, hanem a társadalombiztosítási hozzájárulás jelenti a problémát.
„Az adókulcs csökkentése nem elég az új munkahelyek megteremtéséhez, az adócsalók sem az adót, hanem a társadalombiztosítási járulékok befizetését próbálják elkerülni” – összegzett Şerbănescu.
Minden bizonnyal választási kampányfogásról van szó, ezért nehéz kommentálni a Ponta-kormány háromkulcsos adórendszerre vonatkozó elképzelését – fogalmazott a Krónika megkeresésére Pajzos Csaba nagyváradi gazdasági szakértő, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője.
„Jelenleg semmiképpen nem olyan az ország gazdasági helyzete, hogy egyes adófajták csökkenését meg lehetne engedni, a költségvetési állapot nem ezt követelné meg. A kormány egyébként is egymilliárd eurós hitel felvételére készül, amelyből a nyugdíjak visszaállítását, illetve a béremelést finanszírozná, ilyen körülmények között terhet jelentene az országnak a progresszív adózás bevezetése, kifejezetten rontaná a költségvetés helyzetét” – magyarázta Pajzos.
A szakember szerint a kormánynak ehelyett inkább gazdaságélénkítő, valamint vállalkozóbarát stratégiákat kellene kidolgoznia. Mint mondta, szakértőként nem látja, hogy a tervezett intézkedések hogyan javítanák az ország gazdasági helyzetét, amely jelenleg recesszióban van.
„Most valóban szükség van konkrét intézkedésekre, a költségvetési politikához azonban nem egyoldalúan kellene közelíteni. Egyszerűen senki nem beszél olyan tervekről, amelyek a recessziós folyamatot megállítanák, vagy esetleg megfordítanák, új szaktárcák alakultak, de ezekről sem tudni, hogy pontosan mi a hatáskörük, feladatuk. Amíg nem kapunk választ ezen kérdésekre, tulajdonképpen nincs miről beszélni” – mutatott rá Pajzos.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.