Hirdetés

Winkler Gyula EP-képviselő a Krónikának: a tagállamokon múlik az uniós agrársegítség

A gólya hozza? Az Európai Parlament is türelmetlenül várja az Európai Bizottság új válságkezelő csomagját •  Fotó: Pinti Attila

A gólya hozza? Az Európai Parlament is türelmetlenül várja az Európai Bizottság új válságkezelő csomagját

Fotó: Pinti Attila

A koronavírus-járvány jelentős károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban is, jelentősen csökkentve a gazdák jövedelmét. Az Európai Bizottság tett néhány válságkezelő javaslatot, de mindenki a beharangozott átfogó mentőcsomagra vár. Winkler Gyulát, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét a romániai agrárágazat felzárkóztatási esélyeiről is kérdeztük.

Makkay József

2020. május 19., 07:412020. május 19., 07:41

 – Európa-szerte hatalmas eladatlan élelmiszerkészletek halmozódtak fel a koronavírus-járvány miatt. A gazdák nem tudják értékesíteni terményeiket, közben folyamatosan esnek a felvásárlási árak. Hogyan látszik ez az uniós intézmények szemszögéből?

– Az online rendszerben ülésező Európai Parlament is türelmetlenül várja az Európai Bizottság új válságkezelő csomagját, amellyel többek között az agrárszektor és az élelmiszeripar gondjait hivatott enyhíteni. A csomag egyes részletei már ismertek. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) előleget fizethet a gazdáknak az idénre esedékes területalapú támogatásokból, ezzel is segítve munkájukat. Könnyítésnek számít, hogy csökkentették a helyszíni ellenőrzések arányát.

Hirdetés

A mezőgazdaság különböző ágazatait más és más módon érinti a válság. Az uniós agrárszektoron belül a legnagyobb vita jelenleg a borászatokat illetően folyik, ugyanis hatalmas készletek állnak a borospincékben, miközben készülni kell az új szezonra.

Az Európai Bizottság azt ajánlotta a borászoknak, hogy bizonyos támogatás fejében a bort ki lehessen főzni szesznek, de a szubvenció nem akkora, hogy az megérje a legtöbb uniós ország borászainak. Hangsúlyosabb segítség azonban a tárolókapacitásokra igényelhető támogatás: az eladhatatlan élelmiszereket uniós pénzen hűtőházakban lehet tárolni, amíg csökken a piac telítettsége.

– A bevett gyakorlat mégis az, hogy a nagy nyugat-európai termelők dömpingáron terítik az egységes uniós piacon termékeiket, ami sokat árt a kelet-európai – elsősorban a romániai – gazdáknak. Hogyan lehetne ezt kivédeni?

– Az igazság valahol középúton van. Amikor egy országban a mezőgazdaság szervezettségi foka nagyon alacsony, akkor az érdekképviselet is gyenge. A gazdákat csak erős mezőgazdasági szervezetek tudják uniós szinten képviselni, ezen a területen romániai tevékenység alig látszik. A Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA) és az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA) – amit együttesen COPA-COGECA érdekvédelmi szervezetként szoktunk emlegetni – öt év óta kéri Romániát, hogy fizesse ki éves tagdíját. Vajon milyen esélye van ilyen körülmények között a romániai gazda-érdekvédelemnek, hogy Brüsszelben vagy más európai fővárosban hallassa a hangját? A gyenge agrárszervezettségével és még gyengébb gazda-érdekvédelmével magyarázható, hogy Románia képtelen érvényesíteni érdekeit az európai uniós agrárpiacon.

– Az Európai Bizottság május hetedikétől igen jelentős uniós támogatást nyújt a húsok tárolására. Románia – ahol alig vannak hűtőházak – mit tud ebből a támogatásból lehívni?

– Végre el kéne kezdeni a hűtőházak építését. De ezzel visszakanyarodunk a Romániában kevésbé népszerű szövetkezeti rendszer fontosságára. Tudniillik ezeket a támogatásokat sehol az Európai Unióban nem hívhatja le egymagában a termelő.

Idézet
Tudomásul kell venni, hogy a fejlett mezőgazdasággal rendelkező uniós országokban a szövetkezetekbe tömörülő gazdák sikeresek. A gazda azzal foglalkozik, amihez legjobban ért, vagyis termel. A tárolás, értékesítés és a marketing a mezőgazdasági szövetkezetek felségterülete.

A közös európai uniós agrárpolitika sehol nem arról szól, hogy a kistermelőket egyenként jólétben tartsa. Az egységes uniós piacon eleve csak azon országok gazdatársadalmai lehetnek sikeresek, amelyek tökélyre vitték vagy viszik a szövetkezeti rendszert. Románia számára sincs más út.

– Hosszú évek óta Erdélyben is sok szó esik a mezőgazdasági szövetkezetek fontosságáról. Vannak pozitív példák, de a jól működő szövetkezetek továbbra is fehér hollónak számítanak. Ön szerint mikor lesz átfogó és ütőképes szövetkezeti rendszerünk?

– Amikor a gazdák szintjén bekövetkezik a gyökeres szemléletváltás, ezt ugyanis fentről, erős kormányzati szerepvállalással nem lehet megoldani. Senki nem akar kényszerszövetkezetesítést. Demokratikus körülmények között – ahol a magántulajdon szent – ilyesmit nem lehet erőből kivitelezni. Az államnak viszont törvényalkotó szerepe van, és szabályozhatja, hogyan nézzen ki az a bizonyos szövetkezeti rendszer.

Winkler Gyula szerint semmiféle perspektívája nincs a nadrágszíjparcellás termelésnek •  Fotó: Facebook/Winkler Gyula Galéria

Winkler Gyula szerint semmiféle perspektívája nincs a nadrágszíjparcellás termelésnek

Fotó: Facebook/Winkler Gyula

A mostani szövetkezeti törvény nem jó, mert nem tükrözi az ország különböző régióinak elvárásait. Az RMDSZ-frakcióban több próbálkozás volt már a jogszabály megváltoztatására. De nem csak erről van szó. A romániai gazdák arra panaszkodnak, hogy nálunk sokkal kisebb a földalapú uniós támogatás, mint a nyugat-európai országokban. Valószínűleg nem tudják, hogy ez miért alakult így. Romániai döntés volt, amelynek értelmében nagyon sok önellátó kisgazdaság is hozzájut uniós forráshoz. Más országokban ezeket a pénzeket az életképes, piacra termelő gazdaságok között osszák szét, így értelemszerűen a nagyobb farmok sokkal több pénzhez jutnak.

– A mai európai uniós rendszerben milyen jövő vár a kis, családi gazdaságokra?

Idézet
– A nadrágszíjparcellás termelésnek semmiféle perspektívája nincs. Tudjuk, hogy a különböző típusú mezőgazdasági farmoknak mekkora az optimális üzemmérete, amely piacképessé teszi őket. Erről kellene közvitát szervezni az erdélyi magyar gazdatársadalomban is: milyen mezőgazdaságot akarunk? Mekkora az a földterület, amely eltart egy családot, ahol korszerű és piacképes termelést tud folytatni a gazda?

Lehet persze nosztalgiázni az önellátó, a család szükségleteit fedező kisgazdaságokról, de ezek a „túlélési farmok” a szegénységet termelik újra.

– Az európai uniós költségvetés következő hétéves ciklusának vitáit derékba törte a koronavírus-járvány. A legnagyobb ellentétek a mezőgazdasági szektor támogatása körül alakultak ki. Ön szerint át lehet-e hidalni a különböző országok közötti nézetkülönbségeket?

– Decemberben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy számára a klímaváltozás elleni fellépés az abszolút prioritás, aminek a mezőgazdaságra is óriási hatása lesz. Ennek az új trendnek rendelik alá a teljes pénzügyi támogatási keretet. A bejelentés tovább mélyítette a tagországok közötti érdekellentéteket. Ha csak Románia és Hollandia példáját vesszük szemügyre – mindkét ország a mezőgazdasági termelésben érdekelt –, óriási különbségek vannak közöttük.

A nézeteltérések áthidalása érdekében az Európai Bizottság előlépett egy újdonsággal a mezőgazdasági szektor számára, amelyet hét évvel ezelőtt, 2014-ben vezettek be a kohéziós politika területén. Lényege, hogy az Európai Unió megszabja az irányvonalakat, de a konkrét megvalósítást a tagállamokra bízza. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság területén több döntés születne Bukarestben, mint az elmúlt hétéves ciklus során. A mezőgazdasági szaktárca dönthetne a terméktámogatások és a különböző programok finanszírozásáról is. Azt még nem lehet tudni, hogy ez az elképzelés megvalósul-e, mert a járvány miatt az EB visszavonta javaslatát, de minden valószínűség szerint május végéig az újabb csomag részletei is kiderülnek, hiszen sürgető a leendő ciklus költségvetésének elfogadása.

– Az Európai Bizottság korábbi agrárjavaslata mennyire lenne előnyös a kelet-európai országok – közöttük Románia – számára, amennyiben azt az Európai Parlament elfogadja?

– Kérdés, hogy Románia esetében Bukarest milyen stratégiai fejlesztési tervet dolgoz ki. Jó volna, ha ezzel kapcsolatban a magyar érdekvédelmi szervezetek is hallatnák hangjukat. Már tavaly jeleztem a mezőgazdasággal foglalkozó erdélyi magyar érdekvédelmi vezetőknek, hogy hangsúlyosabb bukaresti képviseletre kell felkészülni. A mezőgazdasági területalapú támogatások kissé nőnek, ugyanakkor a vidékfejlesztésre valamivel kevesebb pénz jutna. Románia esetében az a nagy gond, hogy a vírusjárvány előtt sem volt gyakori vendég Brüsszelben a román agrártárca vezetősége. Sokkal hangsúlyosabb mezőgazdasági lobbira volna szüksége az országnak.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Egyszerre teszi az amerikaiak és az oroszok riválisává Romániát a Neptun Deep földgázprojekt

A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.

Egyszerre teszi az amerikaiak és az oroszok riválisává Romániát a Neptun Deep földgázprojekt
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Fellélegezhetnek a román nemzetféltők, nem kerül magyar kézbe az erdélyi tejüzem

A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.

Fellélegezhetnek a román nemzetféltők, nem kerül magyar kézbe az erdélyi tejüzem
2026. november 20., péntek

Hamarosan érkezik a kisnyugdíjasok támogatása – Mutatjuk a menetrendet

Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.

Hamarosan érkezik a kisnyugdíjasok támogatása – Mutatjuk a menetrendet
2026. november 20., péntek

Látszatintézkedéssel védenék a hazai sertéshúst, miközben a gazdák veszteséget termelnek

Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.

Látszatintézkedéssel védenék a hazai sertéshúst, miközben a gazdák veszteséget termelnek
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Rablás fényes nappal vagy valódi segítség? Felháborodás övezi a Zöld ház akkumulátorprogram rajtját

Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.

Rablás fényes nappal vagy valódi segítség? Felháborodás övezi a Zöld ház akkumulátorprogram rajtját
2026. november 19., csütörtök

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?

Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?
2026. november 19., csütörtök

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől

Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek

Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek
2026. november 18., szerda

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă

Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă
2026. november 17., kedd

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?

A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?
Hirdetés
Hirdetés