A Székelyföld a legdrágább

A gazdasági portál az elmúlt időszakban több olyan elemzést készített, amelyek azt vizsgálják, miként alakultak az árak, a költségek, az életszínvonal az elmúlt négy év alatt, vagyis a gazdasági válság kezdete óta. A portál szakemberei júliusban hasonlították össze a piaci árakat, az alapzöldségek, a burgonya, a káposzta és a paradicsom árát vették górcső alá. Az eredményeket a napokban hozták nyilvánosságra, a legdrágább piacok tízes listáján nyolc erdélyi megye szerepel: Kovászna, Fehér, Hargita, Bihar, Szilágy, Arad, Beszterce-Naszód és Szatmár. Az első tíz között még Suceava és Konstanca megye jelenik meg az Econtext listáján.

Az elemzés szerint Kovászna megyében júliusban 8,72 lejbe került a kosár egy kilogramm krumplival, egy kilogramm paradicsommal és ugyanennyi káposztával, ugyanezeket a termékeket a Dolj megyeiek 4,42 lejért vásárolhatták meg. Lebontva, a háromszéki piacokon 1,13 lejért kínálták a burgonya kilogrammját, 2,50 lejért a káposztát és 5,90 lejért a paradicsomot.

A gazdasági szakemberek az árakat összehasonlították a négy évvel ezelőtti, vagyis a gazdasági válság előttiekkel. Mint kiderült, 2008 júliusában a lista élén még Hargita megye állt, a hargitai piacokon négy évvel ezelőtt a vizsgált zöldségek 7,55 lejbe kerültek. Négy év alatt valamennyit javul a helyzet, a hargitai piacok idén már a harmadik helyre kerültek, ez év júliusában 8,45 lejt kértek az alapzöldségkosárért. Az elemzők megállapították, hogy a válságra különböző módon reagáltak a piacok, vannak olyan megyék, amelyek négy évvel ezelőtt az élmezőnyben voltak, de idén már kikerültek a legdrágábbak közül, és olyanok is, ahol éppen fordítva alakult, a korábban olcsó piacokon elszabadultak az árak.

Például Brassó megyének 2008-ban a második legdrágább piacai voltak, idén viszont a lista 16. helyezettje, Kolozs megye a harmadik helyről került a 12.-re. Bihar megye azonban nem volt ennyire ellenálló a válsággal szemben, a négy évvel ezelőtti 21 helyről idén „felküzdötte” magát a negyedikre.

Hideg, távolság, forgalom, vásárlóerő

A szakértők szerint az árakat elsősorban a vásárlóerő, az őstermelők jelenléte, a távolság, ahonnan hozzák a zöldséget-gyümölcsöt és a piacok forgalma is befolyásolja. Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság  vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az általa vezetett intézmény évek óta monitorozza a piaci árakat, és ők is azt tapasztalták, hogy a háromszéki piacok mindig a legdrágábbak között voltak. „Hivatalos magyarázatot nem tudunk adni erre a jelenségre, de a magánvéleményem szerint két tényező is befolyásolja, hogy ennyire drágák a háromszéki piacok: egyrészt van a vásárlóerőnek egy olyan része, amely nem jelenik meg a statisztikákban.

Hivatalosan Kovászna megyében a legalacsonyabb az átlagbér, de például itt a legmagasabb a megművelt területek aránya. Tehát az emberek dolgoznak, megtermelik maguknak a krumplit, felnevelik a sertést, még a városiak is sok terményt kapnak faluról. Azt a pénzt, amit így megspórolnak, el tudják költeni paradicsomra vagy paprikára. Másrészt éppen azért, mert sok mindent megtermelnek a háztájon, alacsony a piacok forgalma, és ezért a termelők, az árusok magasabb árat kell hogy kérjenek, hogy kifizetődő legyen a tevékenységük” – ecsetelte Könczei Csaba.

„Hargita megyében igen kevés a zöldségtermelő, a hideg vidékre távolról szállítják a zöldséget és a gyümölcsöt, ami megemeli az árakat” – vallja eközben Török Jenő. A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője lapunk kérdésre úgy vélekedett, hogy a viszonteladók, a piacokon üzérkedők is befolyásolják az árakat. „Védenünk kell az őstermelőket, a vásárlói szokásokon is alakítani kell” – mutatott rá a szakember, aki szerint rá kellene vezetni az embereket arra, hogy a piacon elsősorban az őstermelőket keressék meg, hiszen Máréfalván vagy a Nyárádmentén is termelnek zöldséget. A második opció meglátásában a romániai termény lehet, és csak utolsó esetben szabadna számításba venni a külföldről behozott árut.

Szárazság és magas költségek

A Székelyföldhöz képest Bihar megyének hatalmas előnye, hogy ott szinte minden megterem. Annak, hogy mégis a legdrágább megyék közé került,  Ioan Ştefan, a Bihar megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint elsősorban az idei szárazság az oka. A szakember azt mondja, a burgonya nagyon megérzi a vízhiányt, mert rengeteg nedvességre van szüksége a növekedéshez. A hónapokig tartó, riasztó méreteket öltő aszály miatt Biharban idén feleannyi termett belőle, mint tavaly vagy az azt megelőző években. A többi zöldség, például a káposzta vagy a paradicsom esetében inkább arról van szó, hogy azokat leginkább kisgazdák termelik, locsolható, de korlátozott területeken, például kertekben, így a mennyiség nem elegendő ahhoz, hogy akár főszezonban is olcsónak mondható legyen a piaci zöldség.

Szezonon kívül persze még rosszabb a helyzet – tette hozzá Ştefan –, hiszen melegházra és az egyéb szükséges dolgokra nagyon keveseknek van pénze. „Jó, hogy elérhető egy-egy uniós vagy kormánytámogatás, de ezekhez sokszor akár fele részben is hozzá kell járulniuk a gazdáknak. Az önrész biztosítására keveseknek van lehetőségük, a bankoknak pedig a mostaninál sokkal rugalmasabbnak kellene lenniük a termelőknek nyújtott hitelekkel” – magyarázza a szakember, aki szerint a költségek miatt dönt úgy sok gazda, hogy szezonon kívül importból tartja fenn magát, annak minősége viszont messze alulmúlja a hazai zöldségekét.

Korrupció Szatmárban?

Hasonlóképpen bőtermő vidék Szatmár megye, mégis bekerült a legdrágább vidékek közé. „A hatóságok korrumpálhatósága az oka annak, hogy a mezőgazdasági vidéknek számító Szatmár megye piacain az indokoltnál jóval drágábban kínálják a zöldségeket –  szögezte le kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő helyi agrárszakember. – Lényegében egy kereskedői kartellel van dolgunk, akik egyfelől a polgármesteri hivatalok illetékeseit fizetik le, hogy termelői engedélyt szerezzenek, másfelől pedig a piacfelügyelőségek embereit is megvásárolják annak érdekében, hogy ne ellenőrizzék az eladott mennyiségeket.”

A mérnök szerint hiába próbálkozik a kormány újabb és újabb rendeletekkel, nem tud elérni a probléma gyökeréig. Szatmárnémetiben tavaly például létrehoztak egy nagybani zöldség- és gyümölcspiacot a célból, hogy a viszonteladókat eltávolítsák a városi piacokról, de nem értek el szinte semmit, a kartell tagjai ugyanis hamar „belakták” azt a terepet is. Mint elmondta: csakis az vezetne eredményre, ha keményen büntetnék a piacfelügyelőségeket és a jogosulatlanoknak termelői engedélyt adó polgármesteri hivatalokat.

Serbănescu adócsalást sejt

Valószínűleg az adócsalás az oka, hogy Kovászna, Hargita és Fehér megyében drágább a  burgonya, mint Dolj vagy Bákó megyékben – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Kérdésünkre elmondta: elvileg az lenne a normális, ha a nagy krumplitermelőnek számító Hargita és Kovászna megyében lenne olcsóbb a zöldség. Hogy mégsem így van, szerinte részint annak köszönhető, hogy az erdélyi megyékben az őstermelők ragaszkodnak a helyi piacokhoz, ott adják el portékájukat, és nem engedik be az import árut.

Másrészt – tette hozzá – a moldvai megyékben az alacsony árakat az magyarázza, hogy külföldről, például Törökországból importálják a burgonyát és nem fizetnek adót. „Romániában a legtöbb adócsalást az import során követik el. Egyszerű az összefüggés: minél több az import, annál nagyobb az adócsalás. Értelemszerűen olcsóbban tudják eladni az adót elkerülő zöldségeket” – összegzett a gazdasági szakértő.