
Fotó: Pro Infrastruktúra Egyesület
Az osztrák Strabag megóvta a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) január végén közzétett döntését, amelyben a társaság egy román-spanyol konzorciumot bízott meg az A3-as észak-erdélyi autópálya Maroskece - Aranyosgyéres szakaszának a befejezésével.
2022. február 14., 19:212022. február 14., 19:21
Az óvásról az Economica.net román gazdasági portál számolt be hétfőn. A portál szerint az osztrák útépítő február 10-én negyvenoldalas dokumentumot nyújtott be az Óvásokat Elbíráló Országos Tanácshoz (CNSC), amelyben a nyertesnek kihirdetett konzorcium pályázatának újraértékelését és érvénytelenítését kéri.
Január végén Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter jelentette be, hogy az útépítés befejezésére kiírt pályázaton a Drum Asfalt SRL - OPR Asfalt SRL - Obras Publicas y Regadios SA - Trameco SA - Drumuri Bihor SA román-spanyol konzorcium nyerte el a munkát egy román, valamint egy osztrák-német konzorciumot megelőzve.
A román-spanyol konzorcium áfa nélkül 363,79 millió lejes ajánlatot tett a 15,7 kilométeres pályaszakasz befejezésére. A cégcsoport vállalta, hogy három hónap alatt elvégzi a tervezést, és 18 hónap alatt az építést. A miniszter lehetségesnek tartotta, hogy ha nem lesznek óvások, már 2023-ban autópályán lehet megtenni a Kolozsvár és Marosvásárhely közötti teljes távot.
A Brassó és Bors között tervezett 415 kilométer hosszú A3-as észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban írt alá megállapodást a román kormány az amerikai Bechtel társasággal, de miután a Bechtel hat év alatt csak 52 kilométer pályát épített, majd leállt a munkálatokkal, a felek 2013-ban közös megegyezéssel felbontották a szerződést.
Ezt követően az autópályát kisebb szakaszokra osztották, és ezekre írtak ki versenytárgyalásokat. Jelenleg a pályából három szakasz használható, a három együtt mintegy 107 kilométer. A magyar-román államhatár mellett épült meg az a 5,3 kilométeres szakasz, amely rávezeti a romániai forgalmat a magyarországi M4-es autópályára. Emellett a Kolozsvártól nyugatra fekvő Magyarnádas és Marosvásárhely között épült 102 kilométer autópálya. Az autósok a két megépült szakasz között, az Aranyosgyéres-Maroskece távot a párhuzamosan haladó E60-as országúton tehetik meg.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
1 hozzászólás