A romániai munkanélküliek számottevő hányada analfabéta vagy félanalfabéta

Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója a Krónika kérdésére elmondta, több mint ötezer háromszéki munkanélkülinek nehézséget jelent a szövegértés, az írás, olvasás, számolás. Az igazgató ugyanakkor úgy fogalmazott, nem tudják felmérni, ki a teljesen írástudatlan, hiszen szinte mindenki megtanulta leírni a nevét, de az még nem jelenti, hogy írni és olvasni is tudnak.

Megtudtuk, a nadrággyárak sem alkalmazzák legtöbbjüket, hiszen ott is a varrás mellett vezetni kell a megvalósított normát. Kelemen szerint az a legnagyobb gond, hogy ezeknek a munkanélkülieknek nem tudnak szakmát tanítani, mert nem állják meg a helyüket egy tanfolyamon. Éppen ezért közülük a 26 év alatti fiatalokat arra kötelezték, hogy jelentkezzenek a lakhelyükhöz legközelebb eső, a Második esély típusú oktatást felvállaló iskolában, és folytassák tanulmányaikat. Mint a szakember elmondta, legkésőbb jövő ősszel beiskolázzák ezeket az ifjakat, s amint megtanulnak írni-olvasni és számolni, esélyt kapnak arra, hogy az inasképzés keretén belül szakmát is tanuljanak. A szakképzettek pedig könnyebben el tudnak majd helyezkedni.

Kovászna megyében egyébként 8,41 százalékos a munkanélküliség, ez több mint 7500 személyt jelent. A nyilvántartásba vett állástalanok 79 százaléka, vagyis ugyancsak mintegy 5000 személy már nem kap munkanélküli-segélyt, ám egyre több tartósan munkanélkülit vesznek nyilvántartásba, hogy minél nagyobb számban részt vehessenek a szakmai továbbképzéseken. Idén a munkanélküliségi alapból és EU-s forrásokból több mint kétezer munkanélkülinek közel száz tanfolyamot szervez az ügynökség.

Bihar megye:
fontos a képzés

A Krónika által vizsgált többi megyében valamivel jobb a helyzet, de haosnló jellegű gondokkal mindenütt meg kell küzdeniük az illetékeseknek.  Pontos felmérés nincs az analfabetizmusról a Bihar megyei munkanélküliek körében, de Dorel Drăghici, a területi munkaerő-elosztó igazgatója azt mondja, számuk 3500 körüli lehet. Ennyien vannak ugyanis azok a nyilvántartott munkanélküliek, akik nem jártak elemi iskolába sem, vagy nem fejezték be az általánost.

Ez a szám a Bihar megyei munkakeresők mintegy 28 százalékát teszi ki. A Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség épp az ő érdekükben vesz részt az országos szakhatóság, illetve az oktatási minisztérium Második esély elnevezésű programjában, amelyen keresztül abban próbál az írni-olvasni sem tudó munkanélkülieknek segítséget nyújtani, hogy befejezzék tanulmányaikat.

A szervezett kurzusokon az írás-olvasás oktatását is az alapoktól kezdik: a résztvevők az első osztályos diákokhoz hasonlóan tanulhatják meg a betűket és a hangokat, és azt is elsajátítják, hogyan kell például személyes adataikkal kitölteni egy űrlapot, vagy értelmezni egy közlekedési jelzőtáblát.

A programban több Bihar megyei iskola is részt vesz. Dorel Drăghici egyébként úgy véli, az írni-olvasni sem tudó munkakeresőknek nagyon kevés esélyük van arra, hogy állást találjanak, hiszen még segédmunkásnak sem szívesen alkalmaznak analfabéta személyeket a cégek. A Második esély programon keresztül épp ezért különböző szakmákra is felkészítenék a jövőben a hátrányos helyzetű embereket.

Maros megye:
nem kérnek az iskolából

Maros megyében eközben a munkanélküliek alig mintegy 12-13 százaléka számít írástudatlannak. Sajnálatos módon azonban közülük nagyon kevesen élnek a Második esély program kínálta lehetőségekkel –  fejtette ki a Krónika érdeklődésére Reghina Fărcaş, a Maros megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. A szakhatóság nyilvántartásai szerint mindössze 14-15 személy tanul írni-olvasni a tanfelügyelőség által szervezett tanfolyamon.

Kérdésünkre, hogy a jelenlegi analfabéták a későbbiekben milyen mértékben hasznosítják a késői kurzusokon elsajátítottakat, Reghina Fărcaş úgy vélekedett, hogy ez kizárólag rajtuk múlik. „Elméletileg több ajtó, több lehetőség is megnyílik azok előtt, akik, ha későn is, de megtanulnak írni-olvasni. Ez még nem oldja meg a munkanélküliséggel járó gondjaikat, azonban bizonyos szaktanfolyamok elvégzése után bizonyos képesítéssel rendelkezhetnek” – fejtette ki Fărcaş.