Kanyargós pályán. Az észak-erdélyi autópálya Magyarfenes határában
Fotó: Gazda Árpád
A közúti beruházásokért felelős országos társaság illetékese összefoglalóval szolgált mindazoknak, akik „kételkednek” abban, hogy belátható időn belül autópályán lehet végigautózni Románián. Alább ismertetjük az Erdélyt – Székelyföldön keresztül – Moldvával összekötő A8-as, illetve az észak-erdélyi A3-as sztráda valamennyi szakaszának helyzetét: éppen milyen munkafázisban vannak.
2024. június 04., 18:382024. június 04., 18:38
Cătălin Urtoi, a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR) volt vezérigazgatója, végrehajtó bizottságának tagja nemrég közzétett Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, sok olyan hozzászólással szembesült a közelmúltban, melyek szerint az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda „sohasem lesz meg”, nem készül el 2030-ig sem az egyesülésről is elnevezett korszerű, biztonságos út.
Vagy ha meg is építik a tervek szerint – keletről nézve – a Moldovai Köztársaság határán található Ungheni községből induló, Marosvásárhelyig húzódó aszfaltcsíkot, úgy sem tudnak Borsig, azaz a Nyugat kapuját jelentő magyar határig pályán végigautózni a moldvaiak, mert az A3-as észak-erdélyi sztráda sem készül el teljes egészében Marosvásárhely és a Bihar megyei határátkelő között.
Emlékeztetett: a borsi és az ungheni-i határátkelő közötti közlekedési folyosó összesen 572,8 kilométert tesz ki. Ebből 93,27 km a megvalósíthatósági tanulmány tervezési-előkészítési szakaszában van, 118,8 km közvetlenül a végleges tervezés-kivitelezés versenytárgyalásának kiírása előtti fázisban vár előrelépésre, 68,54 km esetében már kiírták a licitet, 181,48 km-nek már megvan a nyertese, végső tervezés vagy kivitelezés alatt áll, 118,32 km pedig már meg van nyitva a forgalom előtt.
Van min dolgozni. Több száz kilométer még hiányzik a magyart a moldvai határral összekötő sztrádahálózatból
Fotó: Haáz Vince
Az első, legkezdetlegesebb szakaszban a Székelyföldet is érintő A8-as legkeletibb moldvai része, a 93,27 km-es Ungheni–Leţcani–Moţca-aszfaltcsík van: itt a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után év végére várják a gazdasági-műszaki mutatók elfogadását, majd a versenytárgyalás kiírását, a kivitelezés leghamarabb 2025 első felében kezdődhet el.
Fotó: Haáz Vince
Egyébként a nyilvánosságot tájékoztató Cătălin Urtoi március óta nem a CNIR igazgatója, miután nem hosszabbították meg ideiglenes kinevezését, Gabriel Budescu váltotta a tisztségben. A végrehajtó bizottság tagjaként tovább dolgozó Urtoi leváltását megelőzően többször is bírálta a hasonló tevékenységi körben érdekelt hatóság, a közúti infrastruktúrát és sztrádahálózatot kezelő országos társaság (CNAIR) munkáját, legfőképpen az A8-as autópálya moldvai szakaszai esetében tapasztalható „totojázás” miatt.
A CNIR-t azzal a céllal hozták létre, hogy külön hatóság irányítsa a tervezett sztrádaépítéseket, a CNAIR-nek pedig a már meglévő hálózat ügykezelői szerepét szánnák a jövőben, ám egyelőre összemosódnak a hatáskörök és teendők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!