
Kanyargós pályán. Az észak-erdélyi autópálya Magyarfenes határában
Fotó: Gazda Árpád
A közúti beruházásokért felelős országos társaság illetékese összefoglalóval szolgált mindazoknak, akik „kételkednek” abban, hogy belátható időn belül autópályán lehet végigautózni Románián. Alább ismertetjük az Erdélyt – Székelyföldön keresztül – Moldvával összekötő A8-as, illetve az észak-erdélyi A3-as sztráda valamennyi szakaszának helyzetét: éppen milyen munkafázisban vannak.
2024. június 04., 18:382024. június 04., 18:38
Cătălin Urtoi, a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR) volt vezérigazgatója, végrehajtó bizottságának tagja nemrég közzétett Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, sok olyan hozzászólással szembesült a közelmúltban, melyek szerint az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda „sohasem lesz meg”, nem készül el 2030-ig sem az egyesülésről is elnevezett korszerű, biztonságos út.
Vagy ha meg is építik a tervek szerint – keletről nézve – a Moldovai Köztársaság határán található Ungheni községből induló, Marosvásárhelyig húzódó aszfaltcsíkot, úgy sem tudnak Borsig, azaz a Nyugat kapuját jelentő magyar határig pályán végigautózni a moldvaiak, mert az A3-as észak-erdélyi sztráda sem készül el teljes egészében Marosvásárhely és a Bihar megyei határátkelő között.
Emlékeztetett: a borsi és az ungheni-i határátkelő közötti közlekedési folyosó összesen 572,8 kilométert tesz ki. Ebből 93,27 km a megvalósíthatósági tanulmány tervezési-előkészítési szakaszában van, 118,8 km közvetlenül a végleges tervezés-kivitelezés versenytárgyalásának kiírása előtti fázisban vár előrelépésre, 68,54 km esetében már kiírták a licitet, 181,48 km-nek már megvan a nyertese, végső tervezés vagy kivitelezés alatt áll, 118,32 km pedig már meg van nyitva a forgalom előtt.
Van min dolgozni. Több száz kilométer még hiányzik a magyart a moldvai határral összekötő sztrádahálózatból
Fotó: Haáz Vince
Az első, legkezdetlegesebb szakaszban a Székelyföldet is érintő A8-as legkeletibb moldvai része, a 93,27 km-es Ungheni–Leţcani–Moţca-aszfaltcsík van: itt a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után év végére várják a gazdasági-műszaki mutatók elfogadását, majd a versenytárgyalás kiírását, a kivitelezés leghamarabb 2025 első felében kezdődhet el.
Fotó: Haáz Vince
Egyébként a nyilvánosságot tájékoztató Cătălin Urtoi március óta nem a CNIR igazgatója, miután nem hosszabbították meg ideiglenes kinevezését, Gabriel Budescu váltotta a tisztségben. A végrehajtó bizottság tagjaként tovább dolgozó Urtoi leváltását megelőzően többször is bírálta a hasonló tevékenységi körben érdekelt hatóság, a közúti infrastruktúrát és sztrádahálózatot kezelő országos társaság (CNAIR) munkáját, legfőképpen az A8-as autópálya moldvai szakaszai esetében tapasztalható „totojázás” miatt.
A CNIR-t azzal a céllal hozták létre, hogy külön hatóság irányítsa a tervezett sztrádaépítéseket, a CNAIR-nek pedig a már meglévő hálózat ügykezelői szerepét szánnák a jövőben, ám egyelőre összemosódnak a hatáskörök és teendők.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
szóljon hozzá!