
Fotó: Pixabay.com
A Bihar megyei prefektúra felszólítása nyomán a nagyváradi önkormányzatnak be kell bizonyítania, hogy tiszteletben tartotta a törvényeket, amikor a helyi adók 20 százalékos emeléséről döntött.
2017. december 05., 23:212017. december 05., 23:21
Amint arról korábban beszámoltunk, a Körös-parti városban november 23-ára hirdettek nyilvános vitát a helyi adók 2018-ban várható alakulásáról, a városháza honlapján közzétett határozat-tervezet pedig nagy vonalakban a jelenlegi szinten tartotta a helyi adókat, illetékeket.
Ilie Bolojan polgármester azonban a délutáni nyilvános vita előtt alig néhány órával sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette: a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentése nyomán a város jelentős bevételi forrásoktól esik el, így amennyiben nem módosul a parlamentben a kormány terve, úgy kénytelen lesz 20 százalékkal megemelni minden adót, egyúttal a korai adófizetők 10 százalékos kedvezményéből is csak 5 százalékot hagyna meg.
{K1}
A prefektúra most felrója a város vezetőségének, hogy még a közmeghallgatás idején sem szerepeltek a városháza honlapján a tervezett módosítások. Így azzal vádolják a helyi önkormányzatot, hogy
Mint ismert, Bolojan azt kifogásolja, hogy a jövedelemadó csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik majd be a városkasszába, ezt pedig pótolni kell, ugyanis a betervezett, illetve már megkezdett beruházásokat meg kell valósítani, és az európai uniós pályázatok önrészére is tartalékolni kell.
A nemzeti liberális párti elöljáró az adóemelések miatti felelősséget a kormánypártokra hárította, és abbéli reményének adott hangot, hogy a szociálliberális kormány lemond a 79-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazásáról. Bolojan számításai szerint ugyanis még akkor is 9,25 millió eurós hiány lesz a városkasszában, ha érvénybe lépnek a korábbi egyeztetések során beígért kompenzációk. A polgármester akkor egyúttal megígérte, hogy ha a kormány nem alkalmazza a sürgősségi rendeletet, akkor minden marad a régiben, a város letesz az adóemelésről.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
szóljon hozzá!