
Kétéves kormányzása alatt a Ponta-kormánynak sikerült felgyorsítania az európai uniós pénzek lehívásának ütemét, kumulált értékben 4,1 százalékos gazdasági növekedést ért el, de csődöt mondott a közigazgatás bürokráciájának a felszámolása, az új munkahelyek teremtése, illetve a költségvetési erőforrás előteremtése terén, ezért kénytelen volt új adókat kivetni – vonta meg a mérleget a Ziarul Financiar gazdasági és üzleti napilap.
2014. június 10., 15:112014. június 10., 15:11
Mint emlékeztettek, az elmúlt két év során összesen 5,2 milliárd euró összegben sikerült uniós finanszírozást szerezni, eközben a 2013-as évben regisztrált 3,5 százalékos gazdasági bővülés minden várakozást fölülmúlt – igaz, a szakemberek szerint a növekedés főként az átlagosnál jobb mezőgazdasági évnek köszönhető.
2012 májusa és 2014 áprilisa között viszont alig 95 ezerrel nőtt a munkahelyek száma, s alig 4,396 millió eurót tesz ki az alkalmazásban állók száma. A ZF elemzője rámutat, a Ponta-kabinet nem avatkozott be túlzott mértékben a közszférába: miközben a Boc-kormány 2009 és 2012 között 200 ezerrel csökkentette a közalkalmazottak számát, a mostani kormány idejében alig 13 ezer posztot szerveztek át.
Csak enyhén nőtt eközben az országos nettó átlagbér, a 2012 májusában jegyzett 1530 lejről (350 euró) 1706 lejig (383 euró) tornázta fel magát. Makrogazdasági tekintetben a ZF pozitívumként emeli ki, hogy sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 40 százaléka alatt sikerült tartani az államadósságot, illetve hogy az amerikai hitelminősítők javítottak az ország besorolásán.
Az elemző felrója viszont a Ponta-kabinetnek, hogy nem volt képes növelni a büdzsé bevételeit, ami miatt kétszer is adó- és illetékhullámot zúdított az üzleti szféra fejére: ásványkincsadó, oszlopadó, az üzemanyagokra kivetett hétcentes plusz illeték – mindez a ZF számításai szerint felért egy 2 százalékos áfaemeléssel.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!