A pénzügyi stabilitás biztosítása lesz a mai EU-csúcs központi témája

Külön foglalkoznak várhatóan Görögország további támogatásának ügyével, illetve szóba kerülhet néhány külügyi jellegű kérdés is. A korábban pénzügyi paktumnak nevezett, elsősorban a költségvetési fegyelem szigorítását célzó szerződés megkötéséről decemberben állapodtak meg a tagországok vezetői, mostanra a szövegtervezet is elkészült. Ha az állam- és kormányfők kompromisszumra jutnak az utolsó nyitott kérdésekben, a szerződés aláírhatóvá is válik.

Ezt a dokumentumot elvben a 17 euróövezeti ország köti, de a zónán kívüli 10 EU-tagállam bármelyike csatlakozhat hozzá. Széles körű brüsszeli várakozások szerint idővel Nagy-Britannián kívül valamennyi uniós tagállam aláírja majd, így öszszesen 26 ország válik részesévé.

Nincs teljes egyetértés

A legfrissebb információk szerint már csupán két témában nincs egyetértés a tagországok között. Ezek egyike, hogy az euróövezeti csúcstalálkozókon részt vehetnek-e a szerződéshez csatlakozó, eurózónán kívüli országok. A másik nyitott ügy, hogy a tartós államháztartási hiány esetén az euróövezeti országok ellen életbe lépő szankciók csaknem teljes automatizmusát kiterjesszék-e a belső államadósságra is.
A másik tárgyalandó szerződés az euróövezet stabilitását biztosító állandó mechanizmus idei létrehozására vonatkozik. Ennek szövegében alacsonyabb szinten gyakorlatilag már megállapodtak, most az állam- és kormányfők feladata várhatóan már csak a legfelső szintű jóváhagyás lesz. Egy fontos kérdés eldöntését viszont későbbre hagyják, mégpedig azét, hogy mekkora legyen a végleges lehívható kerete a jelenleg 500 milliárd eurósra tervezett mechanizmusnak.

Azonnali intézkedések
kellenek

A csúcstalálkozó résztvevőinek küldött meghívólevelében az elnöklő Herman Van Rompuy azzal indokolta a tanácskozás megtartását, hogy az Unióban a jelenlegi gazdasági helyzetben tovább kell folytatni a pénzügyi stabilitás és az államháztartási konszolidáció biztosítására irányuló erőfeszítéseket. E munka folytatása szerinte feltétele annak, hogy az Unió országai visszatérhessenek a fenntartható gazdasági növekedéshez.

Van Rompuy azt is javasolta, hogy a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás javítására vonatkozó átfogó kérdésekkel a márciusban tartandó, félévközi állam- és kormányfői találkozón foglalkozzanak; a mostani csúcsértekezleten „azonnali intézkedésekre” összpontosítsanak olyan területeken, mint a fiatal korosztályok foglalkoztatása, az egységes uniós belső piac működése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása. Más nyilatkozatok szerint az Unión belüli gondolkodás tárgyát képezi az is, hogyan lehet ösztönözni a gazdasági élénkülést és a munkahelyteremtést a pénzügyi fegyelem megsértése nélkül, a konszolidáció folytatása mellett.

Az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett új, konkrét javaslatokat a fiatalok munkanélkülisége elleni hatékonyabb fellépéshez. A növekedés élénkítésére vonatkozó kezdeményezések közül az egyik azt célozza, hogy az uniós tagországok által fel nem használt forrásokból csoportosítsanak át erre a célra.

Tiltakozások várhatók

Görögországgal kapcsolatban a magánhitelezőkkel szemben fennálló adósság részleges elengedésének ügye, illetve a 130 milliárd eurósra tervezett második támogatási csomag kidolgozásának folytatása lehet csúcstéma, ez azonban függ attól, hogy a kormányfői értekezletig is folytatódó tárgyalásokon mire jutnak. Elképzelhető, hogy ez utóbbi problémákról az euróövezeti országok vezetői hétfőn, a 27-es csúcsértekezletet követően külön is tárgyalnak majd.

Az állam- és kormányfői találkozó a tervek szerint délután 15 órakor kezdődik, és kora este várhatóan véget is ér. Gyakorlati bonyodalmakat okozhat viszont az eseményekben az, hogy Belgiumban a találkozó napján általános sztrájkot tartanak, így egyebek között a nemzetközi és a brüsszeli helyi közlekedésben is súlyos fennakadások várhatók.