
2012. február 01., 15:402012. február 01., 15:40
Borbély László környezetvédelmi miniszter, a szövetség politikai alelnöke a tárgyalások után leszögezte, az RMDSZ számára prioritás a fizetések és nyugdíjak kérdése, ezért meggyőződésük, hogy áprilisban vagy májusban emelni lehet a béreket és nyugdíjakat.
Mint részletezte, a nemzetközi hitelezők képviselői azt mondták, hogy a bérek emelése, illetve a nyugdíjak indexálása a kormány és a koalíció döntésén múlik.
Borbély László (jobb oldali képünkön) a tanácskozás után ugyanakkor leszögezte, folytatni kell a befektetések támogatását, ezért az RMDSZ azt javasolja, hogy az idei költségvetésben a beruházások ösztönzésére fordítson jelentős összeget a kormány. Borbély hangsúlyozta, főként az első fél évben fontos nagyon ez a támogatás, hiszen a megkezdett munkálatokat folytatni kell, sok munkálat az idén befejezhető, ez pedig munkahelyeket jelent, és végső soron az államkassza számára is bevételt generál.
A politikai alelnök beszámolt arról is, hogy a szövetség elkötelezett az európai uniós források lehívásának felgyorsítását illetően, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy minél több EU-alapból finanszírozott befektetés megvalósuljon.
A találkozón részt vett a volt és a jelenlegi egészségügyi miniszter is, és a beszélgetés egyik fő témája az egészségügyi reform volt. Borbély László elmondta, az RMDSZ álláspontja világos a kérdésben, eszerint csak úgy lehet átfogó reformot megvalósítani az egészségügyben, ha a kérdésben érintett összes szereplővel előzőleg konzultálnak. A politikus ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az IMF képviselői kétségeiknek adtak hangot az egészségbiztosítási pénztárak magánosítása kapcsán, mivel más országokban már alkalmazták ezt a módszert, s nem hozta meg a várt sikert.
„Az RMDSZ szerint bizonyos részkérdésekben, mint az egészségügynek szánt közpénzek hatékonyabb felhasználása, az egészségügyi alapcsomag kidolgozása vagy az átfogó informatikai rendszer megvalósítása, lehet jól megalapozott szakmai döntéseket hozni, de az átfogó reformot a választások után kell megvalósítani” – mutat rá a politikai alelnök sajtóirodájának közleménye.
Emil Boc miniszterelnök hétfő este a közszolgálati tévéadónak adott nyilatkozatában még arról beszélt, hogy az új egészségügyi törvény előírásai még az idei év folyamán hatályba lépnek, mivel az egészségügy reformja az Európai Bizottsággal és az IMF-fel kötött egyezményben is prioritásként szerepel. „Muszáj elkészülnie az egészségügyi törvénynek, mivel a kormány vállalásain túl, úgy gondolom, hogy az emberek elégedetlenek a jelenlegi egészségügyi rendszerrel. Muszáj változtatnunk” – hangsúlyozta a kormányfő, aki arra a kérdésre nem kívánt hétfőn választ adni, hogy mit szól az RMDSZ-es politikus azon nyilatkozatához, miszerint a szövetség szerint nem prioritás a jogszabály.
Amint arról korábban beszámoltunk, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök két héttel ezelőtt azt mondta, hogy az egészségügyi törvény „nem Románia első számú prioritása” idén, s a reformot nem „láncfűrésszel a kézben” kell kidolgozni. Kelemen ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormánykoalícióban még nem szabtak meg időpontot, ameddig a törvénynek el kell készülnie, mint ahogy arról sem, hogy a jelenleg hatályos törvényt módosítják, vagy egy teljesen új jogszabály készül.
Az új törvény kidolgozásával egyébként azok után bízták meg Ritli László szaktárcavezetőt, hogy a korábban közvitára bocsátott jogszabály hatalmas vitát kavart. Utólag a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy az új törvény kidolgozása során valamennyi érintett féllel – a civil szféra, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, a páciensek egyesületének, valamint az orvosi kamara képviselőivel – egyeztetnek.
Az RMDSZ és a nemzetközi hitelezők képviselőinek tegnapi találkozóján egy másik fontos téma a gázárak liberalizálásának kérdése volt. Borbély László a megbeszélés után elmondta, ezzel kapcsolatban az RMDSZ támogatja azt a javaslatot, miszerint a liberalizálás kijelölt dátumát újra kell tárgyalni, és el kell halasztani figyelembe véve a megváltozott gazdasági körülményeket.
„Az emberek a jelenlegi fizetések mellett nem fogják tudni kifizeti a magasabb árakat, ezért mindent meg kell tennünk a gázárak liberalizációjának halasztása érdekében, elsősorban a lakossági fogyasztók érdekeit figyelembe véve” – hangsúlyozta Borbély, aki szerint az Európai Bizottság és az IMF tisztségviselői rugalmasnak mutatkoztak a kérdésben olyan körülmények között, hogy az Európai Unió gazdasága is átalakult. Ezért az RMDSZ politikai alelnöke szerint sikerül megállapodásra jutni a halasztást illetően. Egy nappal korábban hasonlóképpen a liberalizáció halasztását kérte Románia nemzetközi hitelezőinek képviselőitől Traian Băsescu államelnök is.
Mint a találkozó után az államfő elmondta, úgy szeretnék módosítani a menetrendet, hogy a korábban leszögezett 2015 helyett csak 2018–2020-ban kelljen Romániának liberalizálnia a gázárakat. „El kell mondanom, hogy a fő érvem a saját fizetésem volt. Megpróbáltam illusztrálni, hogy egy nettó 5400 lejes fizetés mellett mekkorák lennének a gázzal járó kiadások. Ha például már holnap liberálizálnák a piacot, akkor én is bajba kerülnék, amennyiben nem lenne autóm az államelnöki hivataltól, ha nem a hivatal állna az üzemanyagköltségeimet, nem tőlük lenne a lakásom és minden” – hangoztatta keddi sajtónyilatkozatában Traian Băsescu.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.