
2012. február 01., 15:402012. február 01., 15:40
Borbély László környezetvédelmi miniszter, a szövetség politikai alelnöke a tárgyalások után leszögezte, az RMDSZ számára prioritás a fizetések és nyugdíjak kérdése, ezért meggyőződésük, hogy áprilisban vagy májusban emelni lehet a béreket és nyugdíjakat.
Mint részletezte, a nemzetközi hitelezők képviselői azt mondták, hogy a bérek emelése, illetve a nyugdíjak indexálása a kormány és a koalíció döntésén múlik.
Borbély László (jobb oldali képünkön) a tanácskozás után ugyanakkor leszögezte, folytatni kell a befektetések támogatását, ezért az RMDSZ azt javasolja, hogy az idei költségvetésben a beruházások ösztönzésére fordítson jelentős összeget a kormány. Borbély hangsúlyozta, főként az első fél évben fontos nagyon ez a támogatás, hiszen a megkezdett munkálatokat folytatni kell, sok munkálat az idén befejezhető, ez pedig munkahelyeket jelent, és végső soron az államkassza számára is bevételt generál.
A politikai alelnök beszámolt arról is, hogy a szövetség elkötelezett az európai uniós források lehívásának felgyorsítását illetően, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy minél több EU-alapból finanszírozott befektetés megvalósuljon.
A találkozón részt vett a volt és a jelenlegi egészségügyi miniszter is, és a beszélgetés egyik fő témája az egészségügyi reform volt. Borbély László elmondta, az RMDSZ álláspontja világos a kérdésben, eszerint csak úgy lehet átfogó reformot megvalósítani az egészségügyben, ha a kérdésben érintett összes szereplővel előzőleg konzultálnak. A politikus ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az IMF képviselői kétségeiknek adtak hangot az egészségbiztosítási pénztárak magánosítása kapcsán, mivel más országokban már alkalmazták ezt a módszert, s nem hozta meg a várt sikert.
„Az RMDSZ szerint bizonyos részkérdésekben, mint az egészségügynek szánt közpénzek hatékonyabb felhasználása, az egészségügyi alapcsomag kidolgozása vagy az átfogó informatikai rendszer megvalósítása, lehet jól megalapozott szakmai döntéseket hozni, de az átfogó reformot a választások után kell megvalósítani” – mutat rá a politikai alelnök sajtóirodájának közleménye.
Emil Boc miniszterelnök hétfő este a közszolgálati tévéadónak adott nyilatkozatában még arról beszélt, hogy az új egészségügyi törvény előírásai még az idei év folyamán hatályba lépnek, mivel az egészségügy reformja az Európai Bizottsággal és az IMF-fel kötött egyezményben is prioritásként szerepel. „Muszáj elkészülnie az egészségügyi törvénynek, mivel a kormány vállalásain túl, úgy gondolom, hogy az emberek elégedetlenek a jelenlegi egészségügyi rendszerrel. Muszáj változtatnunk” – hangsúlyozta a kormányfő, aki arra a kérdésre nem kívánt hétfőn választ adni, hogy mit szól az RMDSZ-es politikus azon nyilatkozatához, miszerint a szövetség szerint nem prioritás a jogszabály.
Amint arról korábban beszámoltunk, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök két héttel ezelőtt azt mondta, hogy az egészségügyi törvény „nem Románia első számú prioritása” idén, s a reformot nem „láncfűrésszel a kézben” kell kidolgozni. Kelemen ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormánykoalícióban még nem szabtak meg időpontot, ameddig a törvénynek el kell készülnie, mint ahogy arról sem, hogy a jelenleg hatályos törvényt módosítják, vagy egy teljesen új jogszabály készül.
Az új törvény kidolgozásával egyébként azok után bízták meg Ritli László szaktárcavezetőt, hogy a korábban közvitára bocsátott jogszabály hatalmas vitát kavart. Utólag a kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy az új törvény kidolgozása során valamennyi érintett féllel – a civil szféra, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, a páciensek egyesületének, valamint az orvosi kamara képviselőivel – egyeztetnek.
Az RMDSZ és a nemzetközi hitelezők képviselőinek tegnapi találkozóján egy másik fontos téma a gázárak liberalizálásának kérdése volt. Borbély László a megbeszélés után elmondta, ezzel kapcsolatban az RMDSZ támogatja azt a javaslatot, miszerint a liberalizálás kijelölt dátumát újra kell tárgyalni, és el kell halasztani figyelembe véve a megváltozott gazdasági körülményeket.
„Az emberek a jelenlegi fizetések mellett nem fogják tudni kifizeti a magasabb árakat, ezért mindent meg kell tennünk a gázárak liberalizációjának halasztása érdekében, elsősorban a lakossági fogyasztók érdekeit figyelembe véve” – hangsúlyozta Borbély, aki szerint az Európai Bizottság és az IMF tisztségviselői rugalmasnak mutatkoztak a kérdésben olyan körülmények között, hogy az Európai Unió gazdasága is átalakult. Ezért az RMDSZ politikai alelnöke szerint sikerül megállapodásra jutni a halasztást illetően. Egy nappal korábban hasonlóképpen a liberalizáció halasztását kérte Románia nemzetközi hitelezőinek képviselőitől Traian Băsescu államelnök is.
Mint a találkozó után az államfő elmondta, úgy szeretnék módosítani a menetrendet, hogy a korábban leszögezett 2015 helyett csak 2018–2020-ban kelljen Romániának liberalizálnia a gázárakat. „El kell mondanom, hogy a fő érvem a saját fizetésem volt. Megpróbáltam illusztrálni, hogy egy nettó 5400 lejes fizetés mellett mekkorák lennének a gázzal járó kiadások. Ha például már holnap liberálizálnák a piacot, akkor én is bajba kerülnék, amennyiben nem lenne autóm az államelnöki hivataltól, ha nem a hivatal állna az üzemanyagköltségeimet, nem tőlük lenne a lakásom és minden” – hangoztatta keddi sajtónyilatkozatában Traian Băsescu.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.