
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az év eleje óta megháromszorozódott és történelmi csúcsra emelkedett a földgáz világpiaci ára, ami erősen megviseli a német gazdaság több ágazatát és a lakossági fogyasztókat – írta a Handelsblatt című német üzleti lap keddi összeállításában.
2021. szeptember 21., 16:052021. szeptember 21., 16:05
2021. szeptember 21., 16:172021. szeptember 21., 16:17
A fosszilis energiahordozó ára az utóbbi években megawattóránként 15-20 euró között ingadozott, az idén viszont folyamatosan emelkedett és szeptemberben elérte a 65 eurót.
– mondta Fabian Huneke, az Energy Brainpool tanácsadó cég energiapiaci szakértője a Handelsblattnak. Kiemelte, hogy különösen az ipar szenvedheti meg a drágulást. Sok vállalat, különösen a vegyipar számára a földgáz nyersanyagként és üzemanyagként is nélkülözhetetlen, és a magas árszint nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket.
Számos vállalat határidős szerződésekkel fedezi magát, de ez a védelem nem állandó, javulás pedig egyelőre nem várható.
– mondta Christian Seyfert, az ipari energia- és erőműipari szövetség (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft - VIK) elemzője.
A szervezetnek 300 tagvállalata van, amelyek együtt a németországi ipari energiafogyasztás nagyjából 80 százalékáért felelősek. Legtöbbjük csak rövid távon védett az energiaárak emelkedésével szemben. A földgázra azonban számtalan ipari folyamatban van szükség, akár fűtőanyagként a technológiai hő előállításához, akár úgynevezett redukáló anyagként az acélgyártásban – emelte ki a Handelsblatt, rámutatva, hogy Németország földgázfogyasztásának egyharmadát az ipar teszi ki.
Azonban az ágazat több szereplője már jó ideje készül arra, dekarbonizációs stratégiája részeként csökkentse a földgáz arányát energiafogyasztásában. A vegyipar mellett a fémipar az egyik legnagyobb földgázfogyasztó Németországban. Itt is sok vállalatot sújt a rekordmagas gázár, mivel számos technológiai lépés – például a fémhulladék olvasztása – igen energiaigényes. Ráadásul bizonyos esetekben a földgázra nem is energiahordozóként, hanem nyersanyagként van szükség, és egyelőre nincs alkalmas technológia a kiváltására.
A világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor-Mittal például a hamburgi üzemében csak fölgázzal tud előállítani a vasércből úgynevezett szivacsvasat, amelyet a következő lépésekben acéllá olvasztanak.
A piaci várakozások szerint a földgáz megawattóránkénti ára csak a hamarosan kezdődő fűtési szezon után, jövő tavasszal csökken majd 60 euró alá, a jelenlegi árrobbanás előtti szintre, 20 euró közelébe pedig legkorábban 2024-ben süllyedhet. Ez a lakossági fogyasztóknak is komoly terhet jelenthet a következő hónapokban. Hétfőn több szolgáltató jelentős, 12 százalékot meghaladó áremelést jelentett be szeptemberre és októberre. A Verivox összehasonlító portál szerint ez évi 188 eurós többletköltséget eredményez egy családi ház fűtésénél. Ezért a fogyasztóknak érdemes már most megfontolniuk a szolgáltatóváltást – tanácsolja a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (Bundesverband der Verbraucherzentrale – VZBV).
A drágulás okairól megoszlanak a vélemények. Az egyik nagy véleményáramlat szerint a Kreml áll a háttérben. A földgáz azért drágul, mert a Gazprom és Vlagyimir Putyin orosz elnök „csökkentette a Nyugatnak szánt gázszállításokat, hogy a szükségtelen Északi Áramlat-2 gázvezetéket gyorsabban üzembe helyezzék, és megkerüljék az európai játékszabályokat” – mondta a Handelsblattnak Oliver Krischer, az ellenzéki Zöldek szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője.
Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikai kutatóintézet, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány - Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) elemzője, Kirsten Westphal szerint inkább arról van szó, hogy „a piac pontosan úgy működik, ahogyan azt az Európai Bizottság mindig is akarta”.
Ez azt jelenti, hogy „nincsenek már hosszú távú szállítási szerződések és megszűnt a földgázár olajárhoz kötöttsége, így a gáz ára rövid távon alakul ki, és ingadozóvá vált”. Ezért ha hiány lép fel, az rögtön tükröződik az árban – mondta Westphal.
„Orosz szempontból ez egy tökéletes helyzet” – mondta az elemző, rámutatva: Oroszország azzal érvelhet, hogy feltétlenül szükséges az Északi Áramlat 2. Azonban a Moszkvának kedvező helyzet nem a Kreml és a Gazprom műve, hanem több tényező összhatása.
Ez a keresletet és ezáltal az árakat is magasabbra hajtja, mint a korábbi években. Ugyancsak fontos, hogy nemcsak Európában, hanem Ázsiában is erősen növekedik a kereslet, cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig egyelőre nem érkezik Európába számottevő mértékben.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
szóljon hozzá!