Bár az ország déli részében vannak nagy teljesítményű szivattyúállomások, mégis csupán az egykori területek töredékét öntözik
Fotó: ANIF.RO
A harminc évvel ezelőtti Romániában a hárommillió hektárnyi öntözhető terület napjainkra mintegy egymillió hektárra zsugorodott, miközben az egyre hangsúlyosabb szárazság miatt folyamatosan nőnek a gazdák veszteségei. Erdélyben alig maradt kiépített öntözőrendszer, a gazdák összefogásának hiánya pedig lehetetlenné teszi, hogy uniós pályázatokból közösen oldják meg égető gondjaikat.
2020. május 02., 16:022020. május 02., 16:02
A szárazság pusztító hatásait bemutató képsorokban a román hírtelevíziók elrettentő riportokban számolnak be a déli megyék aszálykáráról. A megszólaló gazdák és nagyobb farmok vezetői arról beszélnek, hogy az őszi vetésű búza és árpa teljesen megsemmisült, aratáskor már nincs mit betakarítani, minden kiszáradt.
A súlyos aszályhelyzetre reagálva Adrian Oros mezőgazdasági miniszter azt ígérte, hogy a szárazság okozta károkat helyi bizottságok fogják felértékelni, a mezőgazdasági tárca pedig kártérítést fizet a gazdáknak.
Az egyre szárazabb esztendők évről évre vita tárgyává teszik a szakminisztérium magatehetetlenségét az öntözőrendszerek kiépítése terén.
Az öntözővíz szállítására alkalmas infrastruktúra folyók és tavak menti szivattyúállomásokat, vizesárkokat és földbe süllyesztett csőrendszert jelentett, aminek nagy része a rendszerváltás után tönkrement. Az egyre hangsúlyosabb aszályos esztendők késztették arra a 2010-es évek román kormányait, hogy foglalkozzanak végre az irrigációs rendszerek újjáélesztésével, illetve kiépítésével, ahol a régi infrastruktúra megsemmisült.
A romániai öntözőrendszerek az Országos Talajjavító Hatóság (ANIF) tulajdonában állnak. A honlapjukon – www.anif.ro – közzétett adatok szerint Romániában
Az állami hatóság a mezőgazdasági termelőknek díjmentesen ajánlja az öntözővizet. Erdélyben Arad, Hunyad, Fehér, Kovászna és Kolozs megye bizonyos részein működik kiépített csatornahálózat, ahol az egykori öntözőrendszerekből bizonyos szakaszokat újjáépítettek. A honlap tájékoztatója szerint a gazdáknak az Országos Talajjavító Hatóság helyi képviselőjével kell online szerződést kötniük, hogy díjmentesen használhassák az öntözőcsatornákba pumpált vizet.
Közép-Erdélyben a Torda környéki aranyosszéki falvak – többek között Tordaszentmihály, Várfalva, Aranyosrákos, Kövend, Bágyon és Harasztos – határában működik kiépített öntözőcsatorna. Az 1970-es években létesített rendszerbe az Aranyosból pumpálják szivattyúkkal a vizet.
Mărginean János, Várfalva község RMDSZ-es polgármestere a Krónikának elmondta, hogy az öntözőcsatorna néhány napja üzemel, és aki szerződést kötött az állami hatósággal, az szivattyújával öntözheti a környéken elterülő földjeit. A csatornából jelenleg mintegy kétezer hektár terület öntözhető.
A polgármester arról is beszélt, hogy a csatornából kiinduló csőrendszer 1989 előtt behálózta a környék szántóföldjeit, az öntözővíz tehát a mostaninál sokkal nagyobb távolságokra eljutott, de a földbe fektetett, régi csőrendszer mára megsemmisült. A termelők azonban így is örülnek a lehetőségnek, mert akinek néhány száz méterre van a termőföldje a csatornától, az tud öntözni.
Romániában azonban elég kevesen vannak ilyen szerencsés helyzetben. Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a korábbi PSD-s kormányprogramban szereplő irrigációs beruházásokra soha nem volt pénz. Ami kevés kormányforrás akadt, a képviselő szerint abból egy-egy kormányközeli nagyvállalkozó mezőgazdasági területein oldották meg az öntözést, szó sincs tehát arról, hogy átfogó ütemterv alapján épülne újra a romániai öntözőrendszer. Az elmúlt évek befektetései a déli megyékben épültek ki, ezekből a beruházásokból Erdély gyakorlatilag kimaradt – fogalmazott a képviselő.
– fejtette ki a mezőgazdasági szakember.
A parlamenti képviselő példának Magyarországot hozza fel, ahol országszerte jó kiépített öntözési infrastruktúra segíti mind a szántóföldi növénytermesztésben, mind a zöldség- és gyümölcstermesztésben dolgozó gazdákat. De Európa nyugati felében is mindenhol prioritássá vált a vízgazdálkodás. Jól átgondolt öntözőrendszerek indulnak a folyók és tavak irányából a nagy távolságokra fekvő mezőgazdasági területek felé is. Ezzel szemben
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke, Fazakas Miklós úgy látja, nemcsak az állami hatóságok, hanem a gazdák is hibásak a most kialakult helyzetért. „Az elmúlt hat évben rengeteg uniós forrást lehetett volna öntözésre pályázni, de nagyon kevés igénylés született. Egyszerű a magyarázat: egy öntözőrendszer kiépítéséhez beruházó közösségnek kell alakulnia több termelőből, hogy nagyobb területet ellátó öntözőrendszert tudjanak kiépíteni pályázati pénzekből.
Az a szomorú tapasztalat, hogy nálunk ezen a területen sincs együttműködés a termelők között” – jelentette ki lapunk megkeresésére a nyárádkarácsoni agrárvállalkozó, aki mintegy öt hektár szabadföldi és fólia alatti zöldséges területen és egy hektár intenzív gyümölcsösben termel nagyáruházak beszállítójaként. Meggyőződése, hogy
A szakember szerint Erdély a folyóvizek szempontjából kiemelten jó helyzetben van, így könnyen biztosítható lenne hatalmas területek öntözése. Ezzel szemben azt látja, hogy még azok sem használják ki a lehetőséget, akiknek mezőgazdasági területeik folyó vagy bő vizű patakok mentén fekszik.
Az öntözéssel járó költségekről szólva Fazakas elmondta: az öntözőberendezések ára a legtöbb gazda számára megfizethető. „Ha egy átlagos mezőgazdasági gép beszerzését veszem alapul, annak az árából több hektár terület öntözőrendszere kiépíthető, tehát sok esetben csak elhatározás kérdése, hogy a gazda ebbe ruház be, és nem mást vásárol. Ráadásul a öntözés azonnal megtérül” – magyarázza az agrárvállalkozó, aki kertészeti területeit percenként 100 literes vízhozamra alkalmas kútból öntözi.
A szakember szerint ma már az öntözéssel kezdődik minden a mezőgazdaságban. Ahol nincs öntözési lehetőség, ott mielőtt meg kell találni távolabbi folyóvizekből, mélyfúrásból vagy egyéb lehetőségekből, mert az egyre hangsúlyosabb szárazság beköszöntével esélytelenné válik a természetes csapadékra váró gazda termelése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!