
2011. szeptember 01., 09:362011. szeptember 01., 09:36
A politikus emellett az előzetes nyugdíjazásokat és a betegnyugdíjasok körében tapasztalt csalásokat is az okok között említette. „A 2007–2008-as időszakban történt nyugdíjemelés következtében a költségvetés kiegyensúlyozatlan állapotba került. Annak ellenére, hogy az eljárás az adott időszakban gazdasági fellendülést hozott, elég lett volna a 20 százalékos emelkedés is” – vélekedett a miniszter, aki szerint Romániának emiatt nagyon sok kölcsönt kellett felvennie.
Elmondása szerint a kötelező magánnyugdíj-alapba utalt pénzösszeg a 2008-as 820 millió lejről 2011-ben 2,2 milliárd lejre emelkedett. „Noha a magánynugdíjalap létrehozása nem volt kötelező, mi mégis vállaltuk az ezzel járó felelősséget, hiszen gondoskodni akartunk a következő generációkról. Olyan személyekről van szó, akik 25-30 év múlva fognak nyugdíjba vonulni, és az államtól kapott pénzösszegből nem tudnák fedezni a napi költségeiket” – hangsúlyozta Lăzăroiu.
A közalkalmazottak fizetésének tavalyi, 25 százalékos csökkentését a miniszter szükséges lépésnek nevezte. „A közalkalmazottak bérezése meghaladta a magánszektorban dolgozók fizetését, az állam pedig olyan krízishelyzetbe került, amikor már nem tudta biztosítani ezt az összeget” – mutatott rá a politikus.
A munkaügyi miniszter több olyan eljárást is említett, amelyek a költségvetési hiány csökkentéséhez vezetnek. „Elsősorban a nyugdíjkorhatár 62, illetve 65 évre való emelésére volt szükség. Emellett a betegnyugdíjak megadásának feltételeit kell megváltoztatni, a nyugdíjpontot pedig nem az átlagbérek, hanem az infláció függvényében kell kiszámítani” – vélekedett Lăzăroiu, aki azt is elmondta, hogy javaslatait az új nyugdíjtörvénybe is belefoglalta. Hozzátette: hosszú távon az intézkedések hozzájárulnak a nyugdíjalap hiányának csökkentéséhez, ezzel párhuzamosan pedig a munkahelyek számának növelését, valamint a bruttó átlagfizetés emelését is tervezik.
| A nyugdíjak kifizetésére felvett kölcsönök a kamatok jelenlegi szintjén két-három éven belül a rendszer összeomlásához vezetnek – nyilatkozta tegnap Sebastian Lăzăroiu munkaügyi miniszter az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) által szervezett konferencián, majd felhívást intézett a populizmus és a demagógia leállítására. A tárcavezető szerint a nyugdíjalap 14 millió lejt meghaladó hiányát kölcsönökből fedezik, amelyek a jövőben több nemzedéket terhelnek meg. „A piacokról veszünk fel kölcsönöket, ez pedig nem egy jó időszak. A kamatok nagyobbak, mint 2010-ben, jóllehet a Romániába vetett bizalom növekedett a nemzetközi piacokon. Ez azonban azt mutatja, hogy a nemzetközi körülmények nem kedvezőek. Több nemzedéket adósítunk el, és nem tudjuk, mikor ér véget ez az időszak” – nyilatkozta Sebastian Lăzăroiu. |
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.