2011. szeptember 01., 09:362011. szeptember 01., 09:36
A politikus emellett az előzetes nyugdíjazásokat és a betegnyugdíjasok körében tapasztalt csalásokat is az okok között említette. „A 2007–2008-as időszakban történt nyugdíjemelés következtében a költségvetés kiegyensúlyozatlan állapotba került. Annak ellenére, hogy az eljárás az adott időszakban gazdasági fellendülést hozott, elég lett volna a 20 százalékos emelkedés is” – vélekedett a miniszter, aki szerint Romániának emiatt nagyon sok kölcsönt kellett felvennie.
Elmondása szerint a kötelező magánnyugdíj-alapba utalt pénzösszeg a 2008-as 820 millió lejről 2011-ben 2,2 milliárd lejre emelkedett. „Noha a magánynugdíjalap létrehozása nem volt kötelező, mi mégis vállaltuk az ezzel járó felelősséget, hiszen gondoskodni akartunk a következő generációkról. Olyan személyekről van szó, akik 25-30 év múlva fognak nyugdíjba vonulni, és az államtól kapott pénzösszegből nem tudnák fedezni a napi költségeiket” – hangsúlyozta Lăzăroiu.
A közalkalmazottak fizetésének tavalyi, 25 százalékos csökkentését a miniszter szükséges lépésnek nevezte. „A közalkalmazottak bérezése meghaladta a magánszektorban dolgozók fizetését, az állam pedig olyan krízishelyzetbe került, amikor már nem tudta biztosítani ezt az összeget” – mutatott rá a politikus.
A munkaügyi miniszter több olyan eljárást is említett, amelyek a költségvetési hiány csökkentéséhez vezetnek. „Elsősorban a nyugdíjkorhatár 62, illetve 65 évre való emelésére volt szükség. Emellett a betegnyugdíjak megadásának feltételeit kell megváltoztatni, a nyugdíjpontot pedig nem az átlagbérek, hanem az infláció függvényében kell kiszámítani” – vélekedett Lăzăroiu, aki azt is elmondta, hogy javaslatait az új nyugdíjtörvénybe is belefoglalta. Hozzátette: hosszú távon az intézkedések hozzájárulnak a nyugdíjalap hiányának csökkentéséhez, ezzel párhuzamosan pedig a munkahelyek számának növelését, valamint a bruttó átlagfizetés emelését is tervezik.
| A nyugdíjak kifizetésére felvett kölcsönök a kamatok jelenlegi szintjén két-három éven belül a rendszer összeomlásához vezetnek – nyilatkozta tegnap Sebastian Lăzăroiu munkaügyi miniszter az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) által szervezett konferencián, majd felhívást intézett a populizmus és a demagógia leállítására. A tárcavezető szerint a nyugdíjalap 14 millió lejt meghaladó hiányát kölcsönökből fedezik, amelyek a jövőben több nemzedéket terhelnek meg. „A piacokról veszünk fel kölcsönöket, ez pedig nem egy jó időszak. A kamatok nagyobbak, mint 2010-ben, jóllehet a Romániába vetett bizalom növekedett a nemzetközi piacokon. Ez azonban azt mutatja, hogy a nemzetközi körülmények nem kedvezőek. Több nemzedéket adósítunk el, és nem tudjuk, mikor ér véget ez az időszak” – nyilatkozta Sebastian Lăzăroiu. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Látogatottsági adatok