
2011. szeptember 01., 09:362011. szeptember 01., 09:36
A politikus emellett az előzetes nyugdíjazásokat és a betegnyugdíjasok körében tapasztalt csalásokat is az okok között említette. „A 2007–2008-as időszakban történt nyugdíjemelés következtében a költségvetés kiegyensúlyozatlan állapotba került. Annak ellenére, hogy az eljárás az adott időszakban gazdasági fellendülést hozott, elég lett volna a 20 százalékos emelkedés is” – vélekedett a miniszter, aki szerint Romániának emiatt nagyon sok kölcsönt kellett felvennie.
Elmondása szerint a kötelező magánnyugdíj-alapba utalt pénzösszeg a 2008-as 820 millió lejről 2011-ben 2,2 milliárd lejre emelkedett. „Noha a magánynugdíjalap létrehozása nem volt kötelező, mi mégis vállaltuk az ezzel járó felelősséget, hiszen gondoskodni akartunk a következő generációkról. Olyan személyekről van szó, akik 25-30 év múlva fognak nyugdíjba vonulni, és az államtól kapott pénzösszegből nem tudnák fedezni a napi költségeiket” – hangsúlyozta Lăzăroiu.
A közalkalmazottak fizetésének tavalyi, 25 százalékos csökkentését a miniszter szükséges lépésnek nevezte. „A közalkalmazottak bérezése meghaladta a magánszektorban dolgozók fizetését, az állam pedig olyan krízishelyzetbe került, amikor már nem tudta biztosítani ezt az összeget” – mutatott rá a politikus.
A munkaügyi miniszter több olyan eljárást is említett, amelyek a költségvetési hiány csökkentéséhez vezetnek. „Elsősorban a nyugdíjkorhatár 62, illetve 65 évre való emelésére volt szükség. Emellett a betegnyugdíjak megadásának feltételeit kell megváltoztatni, a nyugdíjpontot pedig nem az átlagbérek, hanem az infláció függvényében kell kiszámítani” – vélekedett Lăzăroiu, aki azt is elmondta, hogy javaslatait az új nyugdíjtörvénybe is belefoglalta. Hozzátette: hosszú távon az intézkedések hozzájárulnak a nyugdíjalap hiányának csökkentéséhez, ezzel párhuzamosan pedig a munkahelyek számának növelését, valamint a bruttó átlagfizetés emelését is tervezik.
| A nyugdíjak kifizetésére felvett kölcsönök a kamatok jelenlegi szintjén két-három éven belül a rendszer összeomlásához vezetnek – nyilatkozta tegnap Sebastian Lăzăroiu munkaügyi miniszter az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) által szervezett konferencián, majd felhívást intézett a populizmus és a demagógia leállítására. A tárcavezető szerint a nyugdíjalap 14 millió lejt meghaladó hiányát kölcsönökből fedezik, amelyek a jövőben több nemzedéket terhelnek meg. „A piacokról veszünk fel kölcsönöket, ez pedig nem egy jó időszak. A kamatok nagyobbak, mint 2010-ben, jóllehet a Romániába vetett bizalom növekedett a nemzetközi piacokon. Ez azonban azt mutatja, hogy a nemzetközi körülmények nem kedvezőek. Több nemzedéket adósítunk el, és nem tudjuk, mikor ér véget ez az időszak” – nyilatkozta Sebastian Lăzăroiu. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.