
Fotó: Pexels.com
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók negyedének duplájára nőtt a stressz-szintje a koronavírus okozta világjárvány idején; az alkalmazottak kimerültek, félnek, bizonytalanok és elszigeteltnek érzik magukat.
2020. december 17., 18:382020. december 17., 18:38
A BestJobs november 20. és december 5. között készített felmérése 1421 internethasználó válaszain alapszik. Közel tíz hónappal a járvány kitörése után a romániai munkavállalók fáradtnak, leterheltnek, bizonytalannak érzik magukat: 10-ből 3 válaszadó az mondta, hogy eljutott a kiégés szintjére.
A megkérdezettek visszatérő fáradságra panaszkodtak, és közel 20 százalékuk úgy véli, hogy maximum fél év alatt teljesen ki fog merülni, ha nem csökken a stressz és a feszültség, amellyel jelenleg küzd. A megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy még egy évig bírja ilyen körülmények között.
A válaszadók 31,6 százaléka úgy érzi, hogy a munkakörnyezete kaotikus és rendezetlen, 26,6 százalékuk alaposan túlterhelt, 24,6 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, olyan feladatokat kell elvégezniük, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe. Ez a három fő faktor, amelyek miatt a dolgozók stresszesnek érzik a munkájukat. A válaszadók 23,8 százaléka azért érzi magát stresszesnek, mert nem tudja megteremteni az egyensúlyt a szakmai és a magánélete között, 21 százalékuk pedig arra panaszkodott, hogy a kollégáik feladatait kell átvállalniuk, elvégezniük.
A stresszfaktorok között szerepelnek az állás elvesztésétől való félelem (14,8 százalék), a túl hosszú online meetingek, megbeszélések (8,6 százalék). A megkérdezettek 13,7 százalékát ugyanakkor a menedzserekkel, munkáltatókkal és a kollégákkal történő közvetlen interakciók hiánya zavarja. Sokan panaszkodtak a feletteseikre is: 15,6 százalék azt nehezményezte, hogy a vezető beosztású kollégák halogatják a döntések meghozatalát.
A világjárvány nagy változásokat hozott – egyesek gyorsan alkalmazkodtak ezekhez, mások még mindig problémákkal küszködnek emiatt. A megkérdezettek 24 százaléka mondta azt, hogy jól alkalmazkodott az otthoni munkához, míg 35 százalékuk szeretne visszatérni az irodába. 30 százalék szeretne valamilyen hibrid megoldást, például, hogy minden hónapban 5 napot otthonról dolgozhassanak.
A felmérésben részt vevők szeretnének továbbképzéseken részt venni, fejlődni. 53,5 százalékuk a saját szakmájuk eddig még ismeretlen szakterületeit szeretné megismerni, 34,8 százalékuk szakmai átképző tanfolyamokon szeretne részt venni, 26,6 százalékuk pedig változásmenedzsmentet tanulna. Kissé meglepő, hogy bár egy válságos időszakban vagyunk, a megkérdezettek több mint fele (56,3 százalék) fontolgatja, hogy esetleg munkahelyet váltson a következő hat hónapban.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!