Fotó: Pexels.com
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók negyedének duplájára nőtt a stressz-szintje a koronavírus okozta világjárvány idején; az alkalmazottak kimerültek, félnek, bizonytalanok és elszigeteltnek érzik magukat.
2020. december 17., 18:382020. december 17., 18:38
A BestJobs november 20. és december 5. között készített felmérése 1421 internethasználó válaszain alapszik. Közel tíz hónappal a járvány kitörése után a romániai munkavállalók fáradtnak, leterheltnek, bizonytalannak érzik magukat: 10-ből 3 válaszadó az mondta, hogy eljutott a kiégés szintjére.
A megkérdezettek visszatérő fáradságra panaszkodtak, és közel 20 százalékuk úgy véli, hogy maximum fél év alatt teljesen ki fog merülni, ha nem csökken a stressz és a feszültség, amellyel jelenleg küzd. A megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy még egy évig bírja ilyen körülmények között.
A válaszadók 31,6 százaléka úgy érzi, hogy a munkakörnyezete kaotikus és rendezetlen, 26,6 százalékuk alaposan túlterhelt, 24,6 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, olyan feladatokat kell elvégezniük, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe. Ez a három fő faktor, amelyek miatt a dolgozók stresszesnek érzik a munkájukat. A válaszadók 23,8 százaléka azért érzi magát stresszesnek, mert nem tudja megteremteni az egyensúlyt a szakmai és a magánélete között, 21 százalékuk pedig arra panaszkodott, hogy a kollégáik feladatait kell átvállalniuk, elvégezniük.
A stresszfaktorok között szerepelnek az állás elvesztésétől való félelem (14,8 százalék), a túl hosszú online meetingek, megbeszélések (8,6 százalék). A megkérdezettek 13,7 százalékát ugyanakkor a menedzserekkel, munkáltatókkal és a kollégákkal történő közvetlen interakciók hiánya zavarja. Sokan panaszkodtak a feletteseikre is: 15,6 százalék azt nehezményezte, hogy a vezető beosztású kollégák halogatják a döntések meghozatalát.
A világjárvány nagy változásokat hozott – egyesek gyorsan alkalmazkodtak ezekhez, mások még mindig problémákkal küszködnek emiatt. A megkérdezettek 24 százaléka mondta azt, hogy jól alkalmazkodott az otthoni munkához, míg 35 százalékuk szeretne visszatérni az irodába. 30 százalék szeretne valamilyen hibrid megoldást, például, hogy minden hónapban 5 napot otthonról dolgozhassanak.
A felmérésben részt vevők szeretnének továbbképzéseken részt venni, fejlődni. 53,5 százalékuk a saját szakmájuk eddig még ismeretlen szakterületeit szeretné megismerni, 34,8 százalékuk szakmai átképző tanfolyamokon szeretne részt venni, 26,6 százalékuk pedig változásmenedzsmentet tanulna. Kissé meglepő, hogy bár egy válságos időszakban vagyunk, a megkérdezettek több mint fele (56,3 százalék) fontolgatja, hogy esetleg munkahelyet váltson a következő hat hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!