
Fotó: Pixabay.com
A magyar-román gazdasági és üzleti együttműködés, a partnerségi kapcsolatok időszerű kérdéseit tekintették át a szakemberek a határ menti kamarai vezetők találkozóján szerdán Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara székházában.
2022. június 15., 16:112022. június 15., 16:11
A találkozón a vendéglátó Hajdú-Bihar mellett a Békés, a Csongrád-Csanád és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iparkamarák elnökei, illetve a romániai Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyék kamarai vezetői vettek részt.
– idézi a haon.hu helyi hírportál a hajdú-bihari kamara elnökét. Miklóssy Ferenc a találkozó megnyitóján gratulált Románia gazdasági eredményeihez, utalva az utóbbi időkben tapasztalható nagyon dinamikus fejlődésre. A Románia nyugati részén tapasztalható dinamikusabb növekedést, a határ menti magyar megyék vállalkozásai jól ki tudják használni – tette hozzá.
Gabriel Şopandă, Románia budapesti nagykövete az együttműködés jelentőségét méltatva kiemelte: a gazdasági kapcsolatokra az utóbbi időkben rányomta bélyegét a világjárvány, az orosz invázió pedig mindkét országnak újabb problémát jelent. Ebben a helyzetben a hatékony párbeszéd nagyon fontos.
Hozzátette: a kétoldalú gazdasági együttműködés növekedőben van,
Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar kormány és a kamara együttműködési rendszerét ismertetve egyebek mellett rámutatott: jövőre a költségvetés ugyanakkora nagyságrendű forrást ad a kamarának, mint amennyit a szervezet a vállalkozásoktól hozzájárulásként beszed.
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) erősíteni kívánja a négymilliós, dinamikusan fejlődő, magyar-román határ menti térség gazdasági és innovációs együttműködését – tudatta a szervezet a kamarai összefogás hátteréről.
illetve harmadik piacon való kooperációjának elősegítése, hogy a két oldal vállalkozásai minél szélesebb körű, közvetlen üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki, közös vállalkozásokat hozzanak létre, közös pályázatokat valósítsanak meg, és minél több hozzáadott érték maradjon a térségben.
Stratégiai céljuk az eredményes és intenzív, vállalkozások közötti gyakorlati együttműködés megvalósítása. Ezen célok elérésének elősegítésére 2019. június 26-án együttműködési megállapodást írtak alá az érintett magyar-román határ menti kamarák, amelyet most aktualizálnak – hangzott el a tanácskozáson.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
szóljon hozzá!