
Fotó: Beliczay László
Adrian Câciu román pénzügyminiszter azt szeretné, ha Romániában is minden közberuházásból elkezdett építkezésnél munkásokat lehetne látni úgy, mint Magyarországon.
2021. december 18., 09:252021. december 18., 09:25
A tárcavezető erről pénteken este beszélt, miután véget ért a kormányülés, amelyen egyebek mellett a jövő évi költségvetést érintő jogszabályokat fogadtak el. A tárcavezető közölte, hogy a 2022-es költségvetést várhatóan hétfőn fogadja el a kormány és küldi el a parlamentnek.
Câciu közölte, hogy a pénteki ülésen elfogadták a költségvetés sarokszámait tartalmazó rendeletet, e szerint az államháztartás hiánya nem haladhatja meg jövő évben a bruttó hazai termék (GDP) 5,84 százalékát. Hozzátette: közberuházásokra a GDP 7 százalékát, 92 milliárd lejt fordítanak, ami történelmi csúcsot jelent.
– mondta Câciu. A bukaresti kormány pénteken több szociális jellegű rendeletet is elfogadott. Ezek közé tartozik, hogy a távhő kedvezményes, 5 százalékos lakossági áfája már január 1-től hatályba lép. Az 1600 lejjel egyező vagy ennél kisebb öregségi járandósággal rendelkező nyugdíjasok egyszeri támogatásra jogosultak januárban, hogy ezzel enyhítsék az elszabadult energiaárak és a jelentősen megemelkedett infláció okozta kiadásaikat. A kabinet egyébként szerdán már döntött arról, hogy január 1-től valamennyi nyugdíj 10 százalékkal nő.
Emellett meghosszabbították a 2019 januárja és 2020 decembere között kibocsátott csekkek érvényességét június 30-ig. Ez utóbbi döntést azzal indokolták, hogy a koronavírus-járvány miatt a közalkalmazottak nem tudták maradéktalanul felhasználni a korábban kibocsátott csekkeket.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!