2012. január 05., 14:092012. január 05., 14:09
„A miniszterelnöktől jövök, ahol a az IMF-tárgyalásra felhatalmazó magyar mandátum kialakításáról tárgyaltunk a külügyminiszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és Varga Mihály államtitkárral és megszülettek azok az alapdöntések, amelyek a jövő heti washingtoni tárgyalásokhoz szükségesek” – közölte Fellegi Tamás. Hozzátette, az elmúlt napok eseményei a kulcskérdésen nem változtattak, az alapprobléma továbbra is az államadósság, az ország devizában való kitettsége.
A miniszter többször megismételte: a kormány világossá tette, hogy kész feltételek nélkül leülni tárgyalni, és mindenről tárgyalni.
Kifejtette, minden észrevételt kész megfontolni a kormány, ha az a kormány eredeti szándékát nem változtatja meg.
Mindez nem jelenti azonban azt, hogy akármilyen feltételt elfogadna a kormány – hangsúlyozta.
Egy készenléti hitel fogadható el Magyarország számára, amely rögzíti, hogy van benne elővigyázatossági elem, tehát nem azonnali hitelfelvételt jelent – válaszolta kérdésre Fellegi Tamás.
Hozzátette: a kormány kész a kompromisszumra az IMF-EU megállapodás lehetséges formájáról. Mandátuma szerint tárgyalhat készenléti hitelről – mondta, hozzátéve, hogy ez soha nem volt kérdés. Hozzátette: a kormány azon az állásponton van, hogy Magyarországnak olyan megállapodás kell, amely jelen pillanatban biztonsági hálókét állhat rendelkezésre.
Elmondta, „ahogy az elmúlt másfél évben, a jövőben is komoly erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy csökkentsük az államadósságot,... de a forint árfolyam alakulása is komoly problémát jelent, ezért ezt a kérdést nem lehet figyelmen kívül hagyni és nincs is szándékunkban ezt tenni”.
Közölte, „nem dugjuk a fejünket a homokba, látjuk az összefüggéseket”.
A forint árfolyamáról Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: az árfolyam alakulásában az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos találgatások mellett, a bankbetétekkel és banki szolgáltatásokkal kapcsolatos rémhírek is szerepet játszottak. Hozzátette: a nemzetgazdasági miniszter, a Bankszövetség, az MNB és a PSZÁF képviselői csütörtök délután találkoznak, hogy megtárgyalják, milyen lépéseket kell tenni a rémhírek eloszlatása érdekében.
Fellegi Tamás megerősítette, az ország finanszírozását mindenekelőtt a piacokról akarják megoldani. Ennek egyik feltétele, hogy minél előbb megállapodásra kell jutni az Nemzetközi Valutalappal és az Európai Bizottsággal.
„A kormány határozott szándéka, hogy gyors megállapodást érjünk el” – fogalmazott a tárgyalásokat vezető miniszter, aki idézte az IMF budapesti képviselőjét, Iryna Ivaschenkót, aki közölte, hogy IMF igazgatótanácsa január 18-án értékeli a magyar gazdaság helyzetét, megvizsgálja a novemberben elvégzett éves felülvizsgálatról és program utáni megfigyelésről készült jelentést, de nem foglalkozik a magyar kormánynak az új elővigyázatossági hitelkeretre vonatkozó kérésével.
„Bízunk benne, hogy ennek apropóján, az IMF-nél előrelépés lesz a tárgyalások idejét illetően is” –jelezte Fellegi, közölve, hogy ő a tárgyalásokra kizárólagos joggal felhatalmazott miniszter, ezért az ő véleménye a mértékadó, amikor kormányzati álláspont születik.
„Készek vagyunk, ahogy eddig is tettük, teljes mértékben tiszteletben tartani a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, s úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabályi környezet nem rontja ezt a feltételt” – hangsúlyozta a miniszter, bejelentve, hogy Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is részt vesz az IMF-egyeztetésen a jövő héten. Később kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank alelnökeinek és a monetáris tanács a tagjainak számáról 2004 decemberében már lezajlott egy vita, és abban az időben Magyarország már az EU tagja volt. „Nem emlékszem, hogy akkor hasonló vihart kavart volna az alelnökök és monetáris tanács tagjai számának a változása, mint amilyen vihart most látunk” – tette hozzá.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.