2012. december 21., 11:112012. december 21., 11:11
A módszertanból következik, hogy hatalmas különbségek vannak az egyes országok között, Bulgáriában például a küszöb 1 euró, Dániában viszont 16,6 euró. A legmagasabb, 27,8 százalék, Lettországban volt a kiskeresetűek aránya, majd Litvánia (27,2 százalék), Románia (25,6 százalék), Lengyelország (24,2 százalék) és Észtország (23,8 százalék) következik. A legalacsonyabb arányszámúak listáját 2,5 százalékkal Svédország vezeti, megelőzve Finnországot (5,9 százalék), Franciaországot (6,1 százalék), Belgiumot (6,4 százalék) és Dániát (7,7 százalék).
Nagy szóródást mutatnak a statisztikák a nemek szerinti megoszlástól, a képzettség fokától és a munkaszerződés jellegétől függően. A 27 tagország átlagában a nők 21 százaléka, de a férfiak csupán 13 százaléka minősült kiskeresetűnek 2010-ben az alkalmazottak körében. Bulgáriát kivéve mindenütt a nők állnak rosszabbul, Cipruson 31,4 százalékuk kiskeresetű, majd Észtország (30,1 százalék), Litvánia (29,4 százalék), Németország és Lettország (28,7-28,7 százalék) következik. A legjobb a nők helyzete Svédországban, ahol csak 3,1 százalékuk számít kiskeresetűnek.
Nagyok a különbségek attól függően is, hogy az alkalmazottnak határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződése van. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak 31,3 százaléka esett a kiskeresetűek kategóriájába az Unió 27 tagországában, míg a határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozóknak csupán 15,7 százaléka. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők körében Hollandiában volt a legnagyobb a kiskeresetűek aránya, 47,9 százalék.
A további sorrend: Lengyelország (42,5 százalék), Németország (38 százalék), Bulgária (36,9 százalék), Magyarország és Nagy-Britannia (36,4-36,4 százalék). Nagy szerepe van a képzettség fokának, uniós átlagban az alacsony képzettségűek 29 százaléka, a középszintű képzettségűek 19,3 százaléka, a felső fokú végzettségűek mindössze 5,8 százaléka minősült kiskeresetűnek. A legrosszabb helyzetben Németországban vannak az alacsony képzettségűek, 47,9 százalékuk kiskeresetű.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.